alterglob

alterglob

Globalizációkritika, környezetvédelem, alulról szerveződő társadalmi mozgalmak, állampolgári engedetlenség, anarchisták, antiglobalisták, ökogerillák, mindenféle progresszív radikalizmusok. Viva Zapata!

LMP

Friss topikok

Licenc

Creative Commons Licenc

Tébéreform és katasztrófa-kapitalizmus

2007.12.17. 09:43 rudolf rocker

Megjelent és nyugaton máris bestseller a globális fogyasztói társadalom problémáit feszegető No Logo (2000) című könyvével világhírűvé vált Naomi Klein kanadai újságíró és dokumentumfilmes új könyve, a The Shock Doctrine. Az új könyv alcíme "a katasztrófa-kapitalizmus megjelenése", és a Friedman-féle gazdasági sokkdoktrína kockázatait és mellékhatásait taglalja.

A No Logo-ban Klein konkrét, brutális példákkal ilusztrálva dobta be a köztudatba a távol-keleti gyerekmunkások, a közterek és a közművek kisajátítása, a környezetpusztítás és a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottságának problémakörét.

Milton Friedman, a neoliberális chicagói iskola alapítója a 20. század egyik legbefolyásosabb, szélsőségesen szabadverseny-párti közgazdásza volt. A 2006-ban elhunyt, Nobel-díjas tudós többek között Augusto Pinochet, Ronald Reagan, Borisz Jelcin, Donald Rumsfeld és Margaret Thatcher tanácsadója volt, eszméi az idősebb és ifjabb George Bush elnök, Tony Blair és Nicolas Sarkozy politikájára is meghatározó befolyást gyakoroltak.

A Friedman által kidolgozott sokkdoktrína lényege az, hogy az állam piackorlátozó szerepének visszaszorítása érdekében a krízishelyzetekben kell lépni, a gazdasági csőd állapotát kell felhasználni ahhoz, hogy az emberek elfogadják a szociális háló megkurtítását, a közművek privatizációját, az adórendszer átalakítását, a magánnyugdíjbiztosítók megjelenését és így tovább. Kapitalizmus és szabadság (1962) című könyvében így ír erről:

 „Valódi változást csak és kizárólag krízis tud okozni. A döntések, melyek krízishelyzetben születnek, mindig az éppen fellelhető ideológiákon alapulnak. A mi feladatunk, hogy ezeket az ideológiákat már előre legyártsuk, és krízishelyzet esetén bedobjuk a köztudatba.”

Klein új könyvében azt állítja, hogy Friedman sokkelmélete határozza meg többek között a G8, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap döntéseit, sőt, a CIA és az amerikai hadsereg akcióiban is tettenérhető ennek az ideológiának a hatása. Az amerikaiak iraki invázióját az egész iraki társadalom sokkolására tett sikeres kísérletként értelmezi, hogy utána könnyedén meg lehesssen nyitni az iraki piacot a nemzetközi befektetők számára.

Klein szerint ez a gyakorlat mindennapos a globalizálódó világban, például a cunami sújtotta Sri Lankán a káosz idején sikeresen privatizálták az ivóvízellátást, aminek az ország korábban sokáig ellenállt. A sokkdoktrína hatásait véli felfedezni az 1973-as Pinochet-féle chilei gazdaságreformban, a Tienanmen téri események után, a Szovjetunió összeomlása után, az 1997-es ázsiai gazdasági válságban, sőt New Orleansban is, ahol a Katrina hurikán 2005-ös pusztítása után a szegények iskoláit privatizálták.

Klein kritikusai szerint a sokkterápiát mindig olyan válságok idején vetették be, amelyeket  emberek millióit nyomorba döntő és kivégző kollektivista diktatúrák idéztek elő. Egy kanadai újságíró szerint nagy rá az esély, hogy a következő ilyen állam Venezuela lesz, melynek elnökét, Hugo Chavezt Klein a modern kollektivizmus és az új szocializmus hősének tekinti. De ha Chavez megbukik, akkor minden bizonnyal Friedman elveit kell majd alkalmazni, a romeltakarítással járó gondokat pedig megint a Friedman-féle neoliberális gazdaságpolitika nyakába lehet majd varrni.

(Az Indymedia és a Metazin cikke alapján)

17 komment

Címkék: globalizáció naomiklein miltonfriedman

A bejegyzés trackback címe:

https://alterglob.blog.hu/api/trackback/id/tr19266608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zombi 2007.12.17. 10:45:25

Biztosan csak a "legsokkolóbb" elemek vannak kiemelve a könyvből, de azok alapján viszont nekem egyenlőre úgy tűnik, hogy ez a kötet sem a valós eseményekből kiindulva próbál okokat és okozatokat felkutatni/bemutatni, hanem valamilyen igazolandó véleményt próbál belecsempészni ezekbe. Jó lenne egy olyan könyv ami végre nem tematikus megvezetést, hanem átfogó elemzést tartalmazna.

vasika 2007.12.17. 10:46:56

hát, ööö, a "csak a krízishelyzetben van tér valódi cselekvésre", ez legkevésbé sem libertarian alapvetés, ezt nektek, legkevésbé sem kedves alterglobosok, az őspápátok, marx elvtársatok és lenin elvtársatok is fönnen hirdette. de ha olvasnátok augustinust, már nála is megtalálhatnátok, eléggé ideológiamentes stratégia, mégha naív széplelketek a sátánként emlegetett szabadversenyes kapitalizmusra is akarja kenni

(ezt a blogot azért jó olvasni, mert meggyőződöm róla, minden fillér adó, amit rátok költ az ember, kidobott pénz)

Félhülyék gyámolítója 2007.12.17. 11:17:42

Már bocs VASIKA, de Marxék szerint a fejlett kapitalista országokban következik be a szocialista forradalom....

Fedor · http://fedor.blog.hu/ 2007.12.17. 11:21:29

Akkor ezek szerint Fletó Friedman legjobb magyar tanítványa? :-)

Atta 2007.12.17. 12:04:16

A gáz az, amikor azok állnak elő a megmentő sokk-terápiával, akik a krízist előidézték.

candy · http://wunderbike.postr.hu 2007.12.17. 14:59:00

Ahhoz, hogy valtozast idezzenek elo, ugye eloszor krizist kell. Azert ebben eleg jol tud az usa es a kulonfele intezmenyei, lasd pl. IMF, Világbank, egyebek. Azzal meg nincs gond, hogy valamennyire szabad a verseny, de bizonyos dolgokat viszont ki kene szoritani, pl. nagy, arc es tulajdonos nelkuli, viszont szemelykent viselkedo oriascegek. Nem biztos, hogy jo es halado dolog a jogi szemelyiseg.

flimo13 2007.12.17. 15:05:42

Már kezdtem félni, hogy a piszkos bombás lebőgésed után többet nem írsz. Csak tudnám miért kerül ki mindig címlapra, ha vakkantasz valami hülyeséget.

norcy 2007.12.17. 16:49:56

Meg eljöhet az idő hogy a modernnek mondott nyugati társadalmak lakói (nem cégei) rájönnek hogy a szocializmus eszmélyét leporolva élhetőbb társadalmat lehet létrehozni.

A kapitalizmus mindent a nyereségre épít. De a nyereség nem feltétlen jár haszonnal. És van hogy a haszon rengeteg költséggel jár.

Shore 2007.12.17. 19:21:27

Részemről remélem, hogy a "szocializmus leporolt eszméJe" jó sokára jön újra elő, és sem én, sem gyerekeim nem találkoznak már vele, ugyanis a létező egy kurvára nem élhető társadalom volt.

dekoninckx (törölt) 2007.12.18. 07:34:38

Zombi, miért van olyan érzésem, hogy ugyanennyi információ birtokában ("azok alapján viszont nekem egyenlőre úgy tűnik") Jagdish Bhagwati "In Defense of Globalization" könyvéből miért nem hiányolnád az "átfogó elemzést"? :)

Vasika: az, hogy a "krízishelyzetben van tér valódi cselekvésre" elv libertáriánus vagy nem, számít-e vajon egyáltalán annak megítélésében, hogy mik mennek végbe az alkalmazásával? Senki nem ken semmit senkire: ezt _alkalmazzák_ a "szabadversenyes kapitalisták", ha úgy adódik, és nem az egyedüli eszközként. "Jó" cél érdekében is alkalmazható sokkterápia, de erre elég kevés példa van.
Lenne kifogásod egy olyan sokkterápiával szemben, amit példának okáért Peking iszonyú szmogja miatt hirtelen tömegesen halálozások miatt (volt ilyen Londonban) hajtanának végre, mondjuk egyszeriben kitiltanák az autókat a városból. Sokkterápia? Aha. Jó az embereknek? Közvetlenül nem, de hosszútávon igen.

Shore: bazmeg, felejtsd már el a címkéket, vannak még ilyen emberek, akik azt hiszi, hogy az tényleg szocializmus volt?

"Klein kritikusai szerint a sokkterápiát mindig olyan válságok idején vetették be, amelyeket emberek millióit nyomorba döntő és kivégző kollektivista diktatúrák idéztek elő." Fú de nagy kritika: ha tényleg a multik terjeszkedése valósul meg a "sokkterápia" kapcsán, a nem diktatorikus berendezkedésű országokban persze hogy nem lehet ilyen véghezvinni, hisz ott ilyen értelemben vett válság nem várható. Ezeken a helyeken (pl. nálunk) jóval finomabban manipulálódnak a dolgok, még ha nem is tételezünk fel mögöttük "sátáni összeesküvést", amit egyébként Klein is elutasít. Érdemes elolvasni a Nobel-díjas globalizációpárti Joseph Stiglitz kritikáját a könyvről.


Félreértés ne essék, nem a cikket védem, csak a kritizálók gondolkodását és érveit próbálom jobban megismerni, mert tőlük még egy hosszabb terjedelmű cikket sem olvastam, ergo nem tudom, hogy mi alapján mondanak ezt-azt egy-egy témára.

dekoninckx (törölt) 2007.12.18. 07:35:35

Ja, és Klein néni baromi jól néz ki.

dekoninckx (törölt) 2007.12.18. 07:42:38

Ráadásul még zsidó is, na ezt így hogy ez így? :)

aranyhaj.blogspot.com 2007.12.18. 08:59:18

"Baromi" jó helyett "egész" jót mondanék a külsejét illetően - de a hölgy nagyon érdekes gondolatokat feszeget, és ez a fontos.

aranyhaj.blogspot.com

dekoninckx (törölt) 2007.12.18. 09:55:55

Mondjuk azt, hogy Te vagy "egész" jó, ő meg "baromi" jó. De hát ilyenek a modellek, állandóan féltékenyek a másik szép nőkre. :)

Legjakabb 2008.01.29. 21:34:22

Úgy látom eléggé félreértetted Friedmant (aki mellesleg neoklasszikus makroökonómus volt, nem neoliberális). Elmélete röviden így foglalható össze: az állam túlzott szerepvállalása hosszútávon rontja a gazdaság helyzetét, mivel állandóan veszély az államháztartási hiány elszaladása. Ezért szerinte az államnak monetáris és likviditási eszközökkel kell fenntartania a gazdaság egyensúlyát. Egyedül komolyabb krízis esetén lehet monetáris eszközökhöz nyúlni. Mellesleg ez a gazdaságpolitikai rendszer több országot húzott ki a recesszióból pl.: USA, Nagy-Britannia, Németország, Magyarország, Lengyelország, Észtország.

Diggy · http://internetalon.hu 2008.01.31. 22:26:51

Érdekes gondolatokat ír a nőci. Más kérdés, hogy itt egy-két paraszt vitatkozik róla, mintha tudná miről van szó...
süti beállítások módosítása