A magyar-szlovák határon lefoglalt fél kiló urán kapcsán megint felmerült, hogy terrorista csoportok rengeteg pénzt hajlandóak fizetni olyan sugárzó anyagokért, amelyekből piszkos bomba készíthető. A piszkos bomba hagyományos robbanóanyaggal szórja szét a radioaktív izotópokoat, és nagy területen egészségkárosító sugárszennyezést okoz.
Bár terrorista csoportok még soha nem robbantottak piszkos bombát sehol, az USA által az első Öböl-háború óta számos háborúban bevetett urántartalmú páncéltörő lövedékek élettani hatása sok szakértő szerint megegyezik a hipotetikus piszkos bombáéval: a hagyományos robbanóanyaggal célba juttatott urán áthatoló betét a becsapódás során elég, a keletkező urán-oxidok pedig a légkörbe és a talajba, onnan pedig az emberi szervezetbe kerülnek.
A páncéltörő lövedékekben az urándúsítás melléktermékeként keletkező, a többinél alacsonyabb sugárzású, de ugyanolyan toxikus 238-as tömegszámú uránizotópot, az úgynevezett szegényített uránt használják magas fajsúlya miatt, és mert a nukleáris ipar melléktermékeként nagy mennyiségben és gyakorlatilag ingyen hozzáférhető. Becslések szerint egyedül az USA-ban 700 ezer tonna szegényített urán halmozódott fel, ebből az első Öböl-háború óta néhány száz tonnát lődöztek szét repülőgépekről és tankokról páncéltörő lövedékek formájában.
A szegényített urán hadiipari alkalmazását ellenző szakértők szerint elképzelhető, hogy ez okozza az Irakban, illetve a Balkánon bevetett katonák körében leírt Balkán-, illetve Öbölháború-szindrómát. A szegényített uránt tartalmazó lövedékeknek tulajdonítják azt is, hogy Irakban az Öböl-háború óta sokkal több a születési rendellenesség és a rákos megbetegedés, a jelenség elsősorban az újszülötteket és a gyerekeket sújtja. Az ENSZ világszerte be akarta tiltani az anyag használatát emiatt, ám a kezdeményezés az USA ellenállásán elbukott. Az urántartalmú lövedékeket ma is használja az amerikai hadsereg.