A WWF legutóbbi felmérése szerint az Európai Unió tagállamai az utóbbi 30 évben megduplázták az egész bolygó ökológiai terhelését. Az EU a technológiai fejlődés ellenére nagyobb mértékben terheli a környezetét, mint amennyire azt az európai populáció növekedése indokolná. Ez a természeti erőforrások hiányát okozza, amely nemcsak a világ többi részére, de a jövő generációinak életére is hatással van.
Az Európa 2007 – GDP és Ökológiai Lábnyom című jelentésben a WWF 1971-től három szempont szerint hasonlította össze az uniós tagállamokat: a GDP-ben mért gazdasági fejlődés, az egyes országok erőforrás-felhasználása az ökológiai lábnyom által mért mutatószáma, és az emberi jólét ENSZ-mutatószáma (HDI) alapján.
A jelentésből kiderül, hogy csupán egy generációval ezelőtt Európa még ökológiai hitelezőnek számított, vagyis kevesebb erőforrást használt, mint amennyi a rendelkezésére állt. Ma azonban jóval túllépi az ökológiai kereteit. Csak egy 2,6-szor nagyobb bolygó tudná eltartani az emberiséget, ha mindenki úgy élne, mint az európaiak. Ma az Unióban lakik a világ népességének 7,7 százaléka, és itt található a világ biokapacitásának 9,5 százaléka. Ehhez képest az EU felelős a világ ökológiai lábnyomának 16 százalékáért.
Három EU tagországon kívül – Finnország, Litvánia és Svédország – minden tagállam ökológiai deficittel küzd, vagyis többet használ az erőforrásokból, mint amennyi rendelkezésére áll. Bár ez a három ország több erőforrással rendelkezik, mint a többi, a természeti kincseiket még ők sem használják megfelelően. Finnország környezeti terhelése 1975 óta 70 százalékkal nőtt, és ezzel az Európai Unió leginkább környezetszennyező országa lett.
Németország, ahogy Bulgária és Litvánia is, az elmúlt három évtizedben csökkentette az ökológiai lábnyomát, miközben a HDI mutatója nőtt. Azonban Németország lábnyoma még mindig két és félszer nagyobb, mint amennyit a természeti erőforrásai megengednének. Görögország érte el a legnagyobb ökológiai lábnyom-növekedést, amit mérsékelt HDI növekedés kísért. Franciaország párhuzamosan halad az EU trenddel. A fejlődő technológiákkal nagyobb mennyiségű erőforrás áll rendelkezésre, azonban a fogyasztás, amely nagyban befolyásolja az energiafelhasználást, ezt még mindig meghaladja.
A kelet-európai államok közül Magyarország lábnyoma csökkent, a többi, korábban a szovjet érdekszférába tartozó országéhoz hasonlóan. Ez a 90-es évek gazdasági változásának, a nehézipar megszűnésének az eredménye. Szlovénia, melynek mutatói 1995-ben még fenntartható fejlődést jeleztek, 2003-ra megduplázta az ökológiai lábnyomát. Romániának van a legkisebb ökológiai lábnyoma az Unió 27 tagországa között, de az ország még így is az ökológiai adósok közé tartozik.
