alterglob

alterglob

Globalizációkritika, környezetvédelem, alulról szerveződő társadalmi mozgalmak, állampolgári engedetlenség, anarchisták, antiglobalisták, ökogerillák, mindenféle progresszív radikalizmusok. Viva Zapata!

LMP

Friss topikok

Licenc

Creative Commons Licenc

Alternatív Nobel-díj a Monsantót perelő farmereknek

2007.10.03. 21:00 rudolf rocker

A Right Livelihood Foundation kedden megnevezte idei díjazottjait. A Jakob von Uexküll által 1980-ban alapított díjat olyan személyek és szervezetek kapják meg, akik vagy amelyek alternatív válaszokat adnak a világproblémákra, különös tekintettel a környezetvédelemre és az emberi jogokra. A kétmillió svéd koronával járó díjat a svéd parlament, a Greenpeace és az ENSZ Leszerelési Bizottságának tagjaiból álló grémium ítéli oda, és a svéd uralkodó adja át a Nobel-díjak átadása előtti napon. Az alapítvány idén négyfelé osztotta a díjat. Az indoklás szerint

- Christopher Weeramantry (Sri Lanka) jogtudós, a Nemzetközi Bíróság korábbi alelnöke a nemzetközi jog eszközeivel eredményesen lépett fel a nukleáris fegyverek fenyegetése ellen, valamint az emberi jogok és a környezet védelmében.

- Dekha Ibrahim Abdi (Kenya) a világ legmegosztottabb országaiban bizonyult sikeres béketeremtőnek, és vallási konfliktusokat is megoldott az iszlám spiritualitás alapjain állva.

- Percy és Louise Schmeiser (Kanada) farmerek sikeresen védekeztek a génmanipulált vetőmagokat gyártó Monsanto abuzív marketingstratégiája ellen, az óriáscég elleni pereik világszerte a génmanipulált haszonnövények gyártóinak növekvő dominanciájára és piaci agressziójára irányították a figyelmet.

- A Grameen Shakti nevű cég (Banglades) több mint 110 ezer háztartást szerelt fel olcsó napelemekkel, és ezzel bebizonyította hogy a napenergia elérhető és környezetbarát megoldás lehet a vidéken élők elektromos árammal való ellátására.

 

5 komment

Címkék: gmo

A bejegyzés trackback címe:

https://alterglob.blog.hu/api/trackback/id/tr43185103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gera 2007.10.04. 09:04:47

Én kapitalizmuspárti vagyok, de a Monsantot szerintem fegyverrel kéne letörölni a föld színéről :)

becquerel · http://energiaalsag.blog.hu 2007.10.04. 09:25:09

"a vidéken élők elektromos árammal való ellátására"

Pontosabban: "In these areas, there is no electricity grid and the population therefore often has no access to electricity."

Caracalla 2007.10.04. 09:31:48

Az a durva, hogy ha szél átfújja a genetikailag módosított magot, és abból növény lesz, máris megsértetted a szabadalmukat. Nem kell hozzá szándékosság, vagy vétkesség. A jogászság a 21. század elrettentő fegyverneme.

VisszatérőJeti 2007.10.04. 09:46:27

A monsanto-perrel kapcsolatban megjegyezném, hogy a probléma nem (csak v nem feltétlenül) a jogászsággal van, mint inkább az eddig összetákolt nemzetközi egyezményrendszerrel. Amit a monsanto csinál- azt biokalózkodásnak hívják: kutatócsoportokat küld szerte a világba, amelyek összeszednek mindenféle génállományt, majd szabadalmat szereznek egy valamivel módosított egyedre egy mg-i növényből. Ezt követően perelnek mindenkit aki azt a növényt termeszti, mint amit ilymódon levédettek (akkor is, ha mondjuk épp 5000 éve ugyanazt vetik el ott)- dél kínában ez esett meg a szója és rizsfarmerek egy jelentős csoportjával. Az 1992-es Konvenció a Biodiverzitás megőrzéséről pont ennek megakadályozását célozná meg, elősegítve, hogy a fejlett országok kutatásaiból eredő hasznot tisztességes módon a génkészletet "nyújtó" országnak is vissza kell juttatni. Egyúttal mindaztoknak, akik a szabadalom megszerzése előtt azt az egyedet rendszeresen termesztették, jogdíjmentességet kell biztostani. (Feltörve a kizárólagosságot) A bibi ott van, hogy egy biz. faj általában több országban is előfordul, és ez igencsak gyöngévé tesz minden fellépést, másrészt meg számos ország baszik csatlakozni az egyezményhez, mert jobb neki a szabadrablás engedése (USA). A harmadik világban számos ország 2000- körül brazil mintára sorra elfogadtak olyan törvényeket, amelyek ezeket a monsantos ügyeskedéseket igyekeznek kiszűrni.
süti beállítások módosítása