Néhány napja drámai bejelentéssel sokkolta híveit Lawrence Lessig, a Microsoft elleni antitrösztpert előkészítő jogászcsapat egyik agytrösztjeként és a szerzői jogok reformján dolgozó Creative Commons alapító-főideológusaként közismertté vált stanfordi jogászprofesszor: az intellektuális tulajdon és a közérdek összeegyeztetésével töltött tíz éve után visszavonul a kopirájtháborúból, és a következő tíz évet "a korrupt politikai rendszer" elleni "jó harccal" kívánja eltölteni. Június 19-i blogbejegyzése tanúsága szerint rájött, hogy "amíg egy sokkal alapvetőbb probléma nincs megoldva, a [creative commons - rr] mozgalom sem győzedelmeskedhet".
Ki az a Lessig? >>> Ingyenkönyv a kopirájtról >>> Kreatív kommonisták és a kiberjog Elvise
A sokkal alapvetőbb probléma Lessig szerint nemes egyszerűséggel a politikai rendszer korrupciója. "Nem a szimpla megvesztegetés értelmében, hanem mert a rendszer olyan mértékben kiszolgáltatott a pénz befolyásának", hogy a kormány egyszerű tényeket sem vesz tudomásul, ha erős, koncentrált érdekek fűződnek az ellenkezőjéhez. "Nincsenek illúzióim: 99,9 százalékig meg vagyok győződve arról, hogy a probléma a következő tíz év elteltével is létezni fog. De a biztos bukás néha ok a próbálkozásra. Ez egy ilyen eset." - írja blogbejegyzésében a Stanford Center for Internet and Society alapítója.
Példának Al Gore esetét hozza fel: érvelése szerint az egykori amerikai alelnök és elnökjelölt hiába magyaráz a globális felmelegedésről tíz éve, "a rendszer alapvetően képtelen felfogni" mondanivalója igazságtartalmát.
A magát "egykor holdkóros jobbosként" jellemző Lessig jelenleg a világ legelismertebb internetjogásza. A Wired magazin által egyszerűen csak "a cyberjog Elvisének" aposztrofált decens stanfordi alkotmányjogász az Eldred vs. Ashcroft ügy kapcsán, Eric Eldred ügyvédeként keveredett a kopirájtszférába: Eldred bírósági úton támadta meg a szerzői jogok kiterjesztését célzó 1998-as Copyright Term Extension Act nevű törvényt, népszerű nevén a Miki egér-védelmi törvényt, amely abból a célból született, hogy az 1923 előtt született művek szerzői jogi védelmét további 20 évvel kitolja az 1976-os amerikai szerzői jogi törvényben lefektetett határidőkhöz képest.
"Alkotmányos alapon építettük fel az érvelésünket, és Eric, bár nem hitt abban, hogy az USA-ban rendkívül erős szerzői lobbival szemben sikerre vihetjük az ügyet, azt mondta, szeretné, ha mozgalom lenne belőle, amely a kultúrjavak szabad hozzáférését védelmezi. Az ötletet gyakorlatilag a Szabad Szoftver Alapítványtól loptuk, elhatároztuk, hogy szerzői jogi licenceket fogunk ingyenesen terjeszteni az interneten, és megkíséreljük a kultúrjavak egy részét olyasfajta köztulajdonba helyezni, amilyenbe a Szabad Szoftver Alapítvány helyezte a licence alatt kibocsátott szoftvereket." - nyilatkozta Lessig 2005-ben.
Larry Lessig nem csak a kopirájtbizniszt, az általa kopirájt-anarchistáknak nevezett anonim letöltőket is élesen bírálja. "Akik hisznek az állampolgári engedetlenségben, nem tehetik meg azt, hogy megsértik a törvényt, és aztán elfutnak. Az állampolgári engedetlenség azt jelenti, hogy megsértem a rossznak tartott törvényt és vállalom a tettem következményeit. Tehát falsnak tartom azt az érvelést, amikor a fájlcserélő hálózatokról amúgy csak pénzért kapható zenéket letöltők azt mondják, hogy ez csak állampolgári engedetlenség, mert bajuk van a szerzői jogi rendszerrel. Szerintem ők csak simán megsértik a törvényt, mert nem tesznek semmit azért, hogy megváltozzon."
Lessig megtette, amit megtehetett: globálisan ismertté tette a Creative Commons kezdeményezést, és alapművet írt a szellemi tulajdonról, amelyben alaposan körüljárja a szerzői jog kialakulását és szerepét, a jelenlegi rendszer visszásságait és azokat a problémákat, amelyeket az internet idézett elő ezen a területen. A Szabad Kultúra című könyvet több mint tíz nyelvre - köztük magyarra is - lefordították, és szellemével összhangban elektronikus formában szabadon elérhető.
