alterglob

alterglob

Globalizációkritika, környezetvédelem, alulról szerveződő társadalmi mozgalmak, állampolgári engedetlenség, anarchisták, antiglobalisták, ökogerillák, mindenféle progresszív radikalizmusok. Viva Zapata!

LMP

Friss topikok

  • dr kotász: 2012... Bereznay elmélete egyre több bizonyságot nyert. 2013 elején egyre többen fognak a diákláza... (2012.12.31. 18:20) A kibulizott ország
  • Valodi: @Licaj Vuv: Isten áldjon Téged is, kedves barátom! Látod, én csak most értem ide... (2012.03.27. 12:27) Pénzügyi válság és fenntarthatatlan fejlődés
  • pcland-hu: pártolom LE meglátásait, hasonlókra jutottam. A homo sapiens alig látszik, csak a parazita. Eszét ... (2010.03.26. 00:02) Majdnem Nobel-békedíjas magyar
  • Alízium: @Fatman: Igazad van. Sajnos. Egyes külföldi közgazdasági elemzések igen bizakodóak Magyarországga... (2009.11.23. 12:57) Fájni fog bazmeg
  • Callidus: A klimavaltozassal kapcsolatos szkeptikusoknak meg annyit szeretnek mondani, ha levego csak fele a... (2009.11.04. 19:38) A klímaválság súlyosabb, mint a pénzügyi

Licenc

Creative Commons Licenc

Fájni fog bazmeg

2009.04.21. 15:00 kistalos

Az állami beavatkozást elfogadó és a szabadpiacok elsőségét hirdető iskolák harca inkább politikai-ideológiai, mintsem tudományos vita.  A válságkezelésre többféle lehetőség adatik, a Bajnai-csomagnak van keynes-i alternatívája, és a választás közöttük ideológiai alapú. Azt kell eldöntenünk, hogy az elit vagy a „vesztesek” oldalán állunk-e ebben az ideológiai vitában. Bajnai az elit képviselője. Különösen perverz, hogy épp a kormányzattal ápolt jó viszonyból meggazdagodó, majd ezt a jó viszonyt szavazatvásárló pénzszórással konzerválni igyekvő erők próbálják rémisztő országlásuk szemetét annak károsultjaival felszedetni.

Ez az írás egészen nyíltan és rögtön az elején bevallottan a restriktív-neoliberális közgazdaságtani irányzat és a Bajnai-csomag gazdaságpolitikája, a szociális kiadások lefaragása ellen kíván szólni. Azt viszont ne várja senki, hogy a keynesiánus gazdaságpolitikai iskola és a jóléti állam mellett, a közgazdaságtan eszköztárát felhasználva fogja részletekbe menően bizonyítani, hogy a megszorító, piaci fundamentalista közgazdaságtan úgy, ahogy van, nagy marhaság, bonyhádi pirostarka, illúzió, aminek törvényszerűen buknia kell, és kizárólag a tőkés osztály (vagy a szabadkőművesek) diktatúrája erőlteti ránk, továbbá csak idő kérdése, hogy eljő az igazság, és a szocializmus végleg győzedelmeskedni fog.

Azért nem, mert minden olyan állítás, hogy vagy a liberális vagy a keynes-i modell (nem kívánt törlendő) működésképtelen, végérvényesen megbukott, bebizonyosodott róla, hogy a közgazdaságtan tévútja, azon belül is zsákutca, sőt áltudomány, nos az nem más mint politikai maszlag. Az állami beavatkozást elfogadó és a szabadpiacok elsőségét hirdető iskola harca inkább politikai-ideológiai, mint tudományos vita. Ha szemtelenül konkrét akarnék lenni, úgy is fogalmazhatnék, hogy a közgazdaságtan csak az egyes gazdaságpolitikai megoldások társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja. Attól a pillanattól kezdve, hogy egyik vagy másik hatást az ideális társadalomhoz vezető út szempontjából jónak vagy éppen rossznak nevezi, átlép a tudomány területéről a politikáéra, mert a tudomány nem foglalkozik a földi mennyországgal és nem is ígéri azt.

A keynes-i modell hívei szerint a kisebb vagyoni és jövedelmi különbségeket mutató társadalom a jobb társadalom, amiben az egyén szabadabban érvényesülhet, hiszen anyagi helyzete kevésbé befolyásolja mondjuk az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, ezért az államnak be kell avatkoznia a gazdaságba és a jövedelemelosztásba. A liberális gazdaságpolitika hívei ezzel szemben azt vallják, hogy minden állami beavatkozás a szabadság korlátozása, ezért az állam jóléti funkcióit, mint az oktatás, az egészségügyi ellátás vagy a nyugdíjrendszer, le kell rombolni, a nagyobb vagyoni és jövedelmi különbségeket pedig el kell fogadni, mint a szabadság természetes velejáróit.

A keynesiánus gazdaságpolitika – akárhogy is ijesztgessenek vele a neoliberálisok – csak a magántulajdonon és a szabadpiacon alapuló gazdasági rendszernek egy változata, nem út a kommunizmusba, vagy más szocialista utópiába. És viszont: a neoliberális gazdaságpolitikát folytató államok sem mondanak le teljesen az állami beavatkozásról, kapitalista anarchizmus csak elméleti síkon létezik. A neoliberalizmus nem más, mint a társadalmon belüli nagyobb vagyoni és jövedelmi különbségeket természetesnek sőt ideálisnak tartó politikai erők (azaz általában a mindenkori vagyonos réteg) ideológiai mankója.

A kérdés nem az, hogy stabilizálhatja-e a Bajnai-csomag a magyar gazdaságot, hanem az, hogy a jóléti kiadások csökkentése erkölcsileg elfogadható-e? A szociális kiadásokat lefaragó gazdaságpolitika nem más, mint a társadalmon belüli nagyobb vagyoni és jövedelmi különbségeket természetesnek sőt ideálisnak tartó politikai erők, azaz a jelenlegi vagyonosabb réteg gazdaság-politikája, a jóléti állam visszaszorításának ideológiájával aládúcolva.

Különösen perverz, hogy épp a kormányzattal ápolt jó viszonyból meggazdagodó, majd ezt a jó viszonyt szavazatvásárló pénzszórással konzerválni igyekvő erők próbálják rémisztő országlásuk szemetét annak károsultjaival felszedetni. A válságkezelésre tehát többféle lehetőség adatik, a Bajnai-csomagnak van keynes-i alternatívája és a választás közöttük ideológiai alapú. Azt kell eldöntenünk, hogy az elit vagy a „vesztesek” oldalán állunk-e ebben az ideológiai vitában. Bajnai az elit képviselője.

Ne tegyünk úgy, mintha a bőrünkön tapasztalható magyarországi helyzet kialakulásáért a jóléti kiadásokat kellene kárhoztatni. Ha így lenne, a vagyoni és jövedelmi különbségeknek csökkenniük kellett volna, ám ezt csak a kormányzati propagandakiadványokban olvastuk, a gyakorlatban nem láttuk. Okolható viszont a sem a keynesiánus, sem a neoliberális gazdaságpolitikából le nem vezethető korrupció, az állami beruházások és közbeszerzések indokolatlanul drága volta, ami az adófizetők pénzét a kormányzó erőkkel jó viszonyt ápolókhoz csoportosította át.

Okolhatók a kampányszerű szavazatvásárló osztogatások is, amik ahelyett, hogy az oktatásba, az egészségügybe vagy a szociális ellátórendszerbe kerültek volna, fogyasztásra ösztönöztek. Egyetlen céljuk az volt, hogy a korrupt politikusainkat hatalmon tartsák.

A neoliberálisok bibliája, Friedrich August von Hayek fő műve, az Út a szolgasághoz (The Road to Serfdom) a Burke-i polgári liberális és elitista értelemben vett konzervatív gondolat jegyében fogant, és a szerző morálfilozófiai munkásságának éppúgy része, mint annak az elméleti közgazdaságtaninak, amiért 1974-ben – 30 év kispad után – -díjjal jutalmazták. Igaz, Hayek az egalitárius és állami beavatkozást hirdető, tehát a vele gyökeresen ellentétes társadalom- és államfelfogású Gunnar Myrdallal megosztva kapta meg a közgazdász hírességek csarnokába V.I.P. belépőt jelentő díjat, azaz még véletlenül sem mondhatjuk, hogy a tudomány bebizonyította: nincs más út, csak a szabadpiaci fundamentalizmus és a minimális állam.

Mire Hayek megkapta a közgazdasági Nobel-díjat, egyik sarkalatos nézete az idő próbáján már meg is bukott: a keynesiánus gazdaságpolitika és az állami újraelosztás nem vezetett diktatúrához, sőt épp a totalitariánus eszméket tolta ki fintorogva a tányér szélére.

Az 1944-es Út a szolgasághoz központi gondolata, hogy az állami beavatkozás politikája csak az első lépés a diktatúrák (a szolgaság) felé. Hayek szabadelvű konzervatív álláspontról kárhoztatta a totalitarizmusokat, a kommunizmust és fasizmust egyaránt, ám a szociáldemokrata és keresztényszocialista ideológiai talajon felépülő jóléti államot is csak ezek mérsékelt, álarc mögé bújt változatainak tartotta. Épp ezért – bár ő maga bécsi születésű volt – gondolatai a konzervatív-liberális gyökerű angolszász jobboldalon hullottak először termékeny talajra, nem pedig a keresztényszocialista és népi hagyományra is építkező kontinentális jobboldalon, mint amilyen az osztrák és a német vagy a magyar.

Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Benelux államokban a II. világháború utáni kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal felváltva, de az alapokban megegyezve építették ki a jóléti társadalom modelljét és ebben az időszakban vált élessé a jobb és baloldal demokratikus és totalitárius részei között az a bizonyos határvonal, amit a honi baloldal olyan szívesen kér számon a hazai jobboldaltól. Ezzel párhuzamosan a szélsőséges tanok korábbi társadalmi támogatottsága is jelentősen megcsappant.

Az 1992-ben elhunyt Hayek még azt is megérhette, hogy az ipari növekedésre alapozott és az olajválságok hatására megtört lendületű, arra választ nehezen találó jóléti modell helyébe lépő liberális gazdaságpolitika – aminek a teoretikusa volt – hatalomra jutásával újból megerősödött a szélsőbal és a szélsőjobb. A tanait terjesztő chicago-i iskola közgazdászai a társadalmi elégedetlenség leverésében egy katonai diktatúra hathatós segítségére támaszkodva ültették át a neoliberális gazdaságpolitikát a gyakorlatba Chilében, megcsúfolva azt, hogy a gazdaságba való állami beavatkozás egyenes út a diktatúrához, viszont az állam kivonulása a piacról a szabadság mértékét növeli. Igaz, a chilei gazdaság stabillá vált, a 400 százalékos inflációt 3 év alatt 40-re mérsékelték. Ennek egészen addig a csodájára jártak, amíg '82-ben újból össze nem omlott. És az is igaz, hogy az ország rémisztő vagyoni és jövedelmi különbségeit az egyenlőségelv hívei úgy mutogatják, mint a neoliberális rézfaszú bagoly földi megtestesülését.

Mindkét gazdaságpolitikának volt aranykora és válsága is. Mindkettő működőképes, hiszen sokáig volt meghatározó egy-egy állam gazdaságpolitikájában, ám mégsem volt abszolút működőképes egyik sem, hiszen mindkettő megbukott (ideiglenesen ellenzékbe szorult) már legalább egyszer. Az új liberálisok pofára esését épp most figyelhetjük a legdrágább ülőhelyekről (ennyi pénzért egyáltalán nem szórakoztató az előadás), amivel párhuzamosan támad fel a keynes-i modellnek egy, a kor kihívásaihoz igazított változata.

Bármilyen gazdaságpolitika hatással bír a társadalomra és a természeti környezetre, és minél több konfliktussal jár ez a hatás, annál bizonyosabb, hogy irányváltozásra kényszerül. Akár úgy, hogy a regnáló gazdaságpolitikát folytató politikusok és közgazdászok igazodnak a sokszor éppen miattuk megváltozott körülményekhez, akár úgy, hogy az erre képtelen, doktriner politikusok és közgazdászok megbuknak és átadják helyüket az ellenzékben kritikát megfogalmazó – és épp ezért egyre népszerűbb – rivális iskola képviselőinek. A dogmatikus ragaszkodás, a rugalmasság hiánya, a társadalmi folyamatok figyelmen kívül hagyása egyfelől gazdasági válsághoz, másfelől a rivális ideológiák – köztük a szélsőségesek – megerősödéséhez vezet.

Csak remélni lehet, hogy a neoliberalizmus válsága nem az egész rendszert felbolygatók, hanem a keynesi gazdaságpolitika híveinek megerősödéshez vezet, mint történt az az Egyesült Államokban Obama győzelmével.

82 komment · 1 trackback

Címkék: neoliberalizmus

Dagad a botrány: volt olyan, aki nem csalt Ferencvárosban

2009.01.09. 21:10 altervoter

"Több mint 800 kopogtatócédulát gyűjtött össze a Humanista Párt ingyen és legálisan." - mondta egy neve elhallgatását kérő Humanista Párthoz közeli forrásunk.

"Azzal, hogy Várady Tibor tisztességes eszközökkel gyűjtötte össze az ajánlásokat, és bűntelen módon nem hamisította alá a cetliket, más tisztességtelen pártoktól, és jelöltektől veszi el az esélyt!" - reagált felháborodva Janás Ferenc.

"Most, hogy kiderült, hogy törvényes eszközök bevetésétől sem riadt vissza Várady, semmiképpen sem kéne visszalépnie az indulástól!" - panaszkodott Novák Előd, a Jobbik választási bizottsági küldöttje. Novák a humanista cédulák tüzetes ellenőrzése után jutott arra a következtetésre, hogy a cédulákon lévő adatok meglepő módon valóságos személyeket takarnak, akik saját bevallásuk szerint a Humanista Pártnak adták ajánlószelvényeiket.

"Nem kaptunk semmilyen ellentételezést! Szimpátiából adtuk nekik az ajánlót, mert szeretnénk, ha végre egy becsületes jelölt is szóhoz juthatna." - nyilatkozta alterglobnak egy ferencvárosi lakos, aki már meg sem lepődött azon, hogy a humanisták nem csapták be.

Miután felmerült a gyanú, hogy a humanisták a IX. kerületi időközi választásokon nem csaltak, Várady nem kényszerült magyarázkodásra. Az alterglob blog érdeklődésére nem kívánta cáfolni értesüléseinket.

Még több a botrányról a magyarinfo blogon - KATT IDE!

2 komment

Lehet, hogy itthon gáz lesz?

2009.01.08. 09:10 rudolf rocker

Az alábbiakban dr. Hetesi Zsolt, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport vezetőjének második helyzetértékelését adjuk közre a válságról. Az első rész itt olvasható.
 
Az elemzés több tünetről szól. Először arról, hogy mit várhatunk, milyen nehézségek és fenyegetések lépnek fel életünkben, illetve az egyetemesült világban. Azután arról, hogy mi is történt az elmúlt bő egy hónap során az OPEC értekezletén, meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) házatáján.
 
Olajár, OPEC-értekezlet, az energiahiány kezdetei
 
Az olaj árával folyó kereskedelmet most kezdi el érinteni, hogy az OPEC 2,46 millió hordó/nap-os kitermelés-csökkentést irányzott elő. A legfrissebb hírek szerint Katar és Kuvait csökkenti az Ázsiába irányuló kivitelt. Ez a hír, de még inkább a közel-keleti események hatására az olaj ára megállt az esésben és 50 dollár/hordó környékére erősödött. Az igazi nagy árugrást majd az hozza el, amikor az egyelőre még rengeteg tartalék az év során elfogy. Akkor ki fog derülni, hogy túl sok volt a 2008 szeptemberi kitermeléshez képest 4 millió hordó/nap kitermelést vágni.
 
Mi várható? Amikor elfogynak a felhalmozott készletek, nagyon rosszul fog állni az olajkitermelés szénája világszerte. Nézzük meg részleteiben. Az olajtermelő országok december 17-én 2,46 millió hordós kitermelés-csökkenést jelentettek be, melyhez az oroszok várhatóan legalább 300 ezer hordós vágással fognak csatlakozni (így legalább nem kell elismerniük az idén még, hogy mezőik hozama egyébként is csökken, újra). Az azeri kitermelést is 300 ezer hordó körüli értékkel csökkentik, így jövőre az ez évi 74 millió hordó/nap-os könnyűolaj-kitermelés helyett 70 millió hordó/nap várható. A gazdaság elvárt volna 75,1 millió hordót is, a hiány tehát 6,8% körüli lesz.
 
Ez egy darabig nem tűnik majd fel senkinek, de a felhalmozott készletek elfogynak valamikor a tavasszal, szerencsés esetben nyáron. Ezek után kiderül, hogy a világ eddigi, válság miatti fogyasztáscsökkenése, mely néhány százezer hordó összesen (a Nemzetközi Energiaügynökség = IEA adata), messze kisebb, mint a hiány, ami több millió hordó lesz ugyanekkor. Tavasszal, vagy nyáron tehát mindenki olajat fog keresni, de nem lesz. Az első komoly árnövekedés itt várható. Lehet, hogy nagyon magasra felmegy majd az ár, hiszen a 2008 nyári árnövekedést valójában ennél kevesebb (kb. 2-2,5 millió hordó) lassan felhalmozódó hiány okozta. Itt a hiány gyorsan, hónapok, ha nem hetek alatt lép fel.
 
Vélhetően az ár gyorsan fog nőni. Sokan azonban a 2008-as nyár hamis tapasztalatát vetítik majd ki, és várják, hogy a léggömb újra „kipukkadjon”. Valószínűleg hiába. Hacsak nem dől tőle romba még jobban a gazdaság – ilyenre is láttunk példát, épp ugyanezen a nyáron (az előző bejegyzésem is ezzel foglalkozott). (Bár igaz, ami igaz, az olaj árának előrejelzése sokkal nehezebb, mint a kitermelésé, ugyanis a kitermelést jól átlátható folyamatok jellemzik, addig az ár túl sok tényező kapcsolatától függ.)
 
A mai alacsony olajár több súlyos következménnyel jár:
 
·         Elsődlegesen csökken az új beruházások nagyságrendje, ezek elmaradoznak, a technológiailag nagy beruházást igénylő mezők (Enhanced Oil Recovery = EOR) nagyságrendje csökken. A 2008 eleji tervekhez képest már 3 millió hordó/nap-ot adó új beruházást töröltek. E két folyamat együtt 3-4 millió hordó/nap eltűnéséhez vezet a kitermelésben. Az EOR-készletek kitermelésének lassulása miatt a régi mezők nagyobb kiürülési mutatóval jellemezhetők. Jelenleg ez a szám 6,7%, azaz a már meglévő mezők esetén 6,7%-al esik vissza a kitermelés az idén a múlt évhez képest. Ha az EOR-készleteket nem termelik ki, ez a szám 9% lehet, ami komoly gondot jelenthet az év második felében. A törölt új beruházások miatt a tervezettnél kevesebb új mező áll majd rendszerbe (a szaúdiak meg nem nyitják meg a Khuraist és a Manifát, amik régi mezők, de eddig álltak), azaz a két hatás összeadódik.
 
·         Elsődlegesen csökken a beruházások száma az olajpala és olajhomok mezőkön. Az itt elmaradó beruházások pedig közvetlenül meglátszanak a kitermelésen, hiszen az ilyen mezőkön kétszer több olajhoz kétszer több fúrás, vagy terület feltúrása kell. Ha alacsony az ár, akkor nem éri meg kitermelni többek között a mélytengeri mezőket, melyeket mostanában fedeztek fel, az olajpala és az olajhomok mezőket, és lényegében szinte az összes mezőt kivéve a közel-keleti készleteket és orosz mezőket. Márpedig ez nagy baj: ilyenkor a napi kitermelés fele, 35 millió hordó alig hoz hasznot, vagy egyáltalán nem.
 
·         Másodlagosan egy különös jelenség történik az USA-ban. A földgáz árát felülről megközelítette az olaj ára. Ennek nagyon fontos következménye lesz tavasszal. Addig ugyanis az USA villamos áramának 20%-át kitevő gázerőműveket olajjal is lehet működtetni, hiszen az most könnyebben hozzáférhető, alig drágább a gáznál, és nem igényel óriás befektetéseket. Ekkor pedig a régi, gyorsan apadó amerikai gázmezőkön, és az új, de drágán termelhető gázhomok-mezőkön nincsenek új befektetések… Ugyanis egyre nagyobb arányú a Bakken-gázhomokmezőről származó gáz aránya az USA felhasználásában. Mivel ez olyan természetű, hogy minél több termelést akarnak, annál több kút kell, a befektetések elmaradása azonnali hatású: rögtön megáll a termelés növekedése. Az elhanyagolt befektetések akkor ütnek vissza, amikor megdrágul ismét az olaj, nyúlnának ismét a gázhoz, de ott nem lesz annyi, amennyi kellene. Az USA gázkészleteinek 32% volt a kiürülési rátája 2006-ban, azaz egy év befektetésének elmaradása a következő évben kb. ekkora hiányt okoz. Tehát az Egyesült Államokban gázhiány és áramhiány lehet, mert az olaj túl drága lesz már az erőműveknek (a villamos hálózat akadozhat), az elmaradt befektetések miatt pedig nem lesz elég gáz fűteni.
 
Kereskedelem
 
A pénzügyi válság végigfutása miatt csődközeli helyzet állt elő az ingatlanok terén, és egy csomó kereskedelmi lánc is inog, sokuk nem éri meg a tavaszt. A Woolworths áruházlánc közvetlenül karácsony után zárt be Nagy-Britanniában. Az áruházakban csökken a termékek sokszínűsége, ez is jelzi, hogy az árut sokszor nem éri meg kivinni a boltba, mert akkora a válság, akkora az árcsökkenés.
 
A világpiacon a gabona, ércek, egyéb nyersanyagok és olaj szállítását végző flották veszteségei a legnagyobbak, de a vasúti szállítás is visszaesett. A BDI, a hajózás tőzsdei indexe 99%-ot esett május óta.
 
Beismerések, az IEA változó hozzáállása
 
2008 októberi elemzésünkben írtuk, hogy ilyen alacsony ár mellett összeomolhat az ellátás. 2008 december 11-én Faith Birol, az IEA vezető közgazdásza ugyanezt nyilatkozta. Ha elmaradnak, vagy csúsznak új beruházások és az EOR kitermelés, akkor összeomolhat az ellátás, mondta.
 
Ugyanő egy a The Guardiannak adott interjúban elismerte, hogy a kitermelés csúcsa 2020 körül várható, természetesen nem beszélt azokról a csúsztatásokról, melyek az IEA idei jelentését jellemezték.
 
Az IEA által közzétett ábrán a könnyűolaj éves kimerülése 4,5%-al volt feltüntetve, noha a szöveg szerint ez 6,7%-os. "On this basis, we estimate that the average observed decline rate worldwide is 6.7%."
 
Az IEA 2008-as jelentésének egyik legfontosabb ábráján is érdekes dolgok vannak. A többféle színnel jelölt többi olajféleség (folyékony földgáz, nem hagyományos készletek, stb.) becslése is túlzó a jövőre nézve. Részletezve:
 
  • Az IEA általa adott mennyiség a már felfedezett, csak még termelésbe nem fogott mezők összességére túlzó. Az adatok a becslését az amerikai ASPO (Olaj- és földgázkimerülést kutató társaság) már elvégezte, és 30%-al kevesebb meglévő, de ki nem termelt készletet tart valósnak.
  • A még fel nem fedezett mezők összes tartalmát tekintve is derűlátó az IEA. Ahhoz, hogy igaza legyen, a felfedezési rátának ismét emelkedni kéne, pedig 1965 óta csökken.
  • Az olajpala és homok, esetén az IEA egy olyan fellendülést vár, aminek következtében 10 év alatt megháromszorozódik ezen olajféleségek kitermelése, ami egyszerűen nincs összhangban az eddigi növekedés ütemével (ráadásul ezeket a nem hagyományos készleteket sokkal kevésbé kifizetődő kitermelni, mint a könnyűolajat, egyes kutatók számításai szerint a készletek túlnyomó része nettó energianyelő lenne, ha bányásznánk).
  • Ugyanígy derűlátó az IEA a folyékony földgáz (LNG = Liquid Natural Gas) esetén is. Ennek kitermelése, dacára az IEA becslésének, nem növelhető a mai mennyiség 2.5-szörösére. A földgáz így is egyre nagyobb kincs, hiszen áramot termelnek vele és fűtenek. Nem tudjuk még ebből fedezni a kifogyó olajat is. A technológia pedig, mellyel a cseppfolyósítást elvégzik, ahhoz nem elég rugalmas, hogy ilyen gyorsan nőjön a LNG részaránya. A valóság inkább azokhoz az ábrákhoz áll közelebb, amelyeken a kitermelés 2008 környékén tetőzik, majd csökkenni kezd.
 
Matt Simmons és Robert Hirsch, a szakma két nagy öregje beszélgetett egy rádióadásban december végén. Simmons az olaj pápája az USA-ban, Hirsch pedig az az elemző, aki a kitermelési csúcs hatásairól azt írta Bush elnöknek: „Amint a kitermelés tetőzik, az üzemanyagárak és az ár gyors változása drámaian nőni fog, és időben történő enyhítések nélkül a gazdasági, társadalmi és politikai következmények példa nélküliek lehetnek.”
 
Szóval arról beszéltek, hogy az IEA belső adatai alapján, melybe Simmons belelát, 2025-re legjobb esetben 25, legrosszabb esetben 9 millió hordót fogunk kitermelni naponta. Ez pedig 67%-os esés a maihoz képest, vagy 88%. Egyik sem biztató (noha ezeket a számokat itthon már egy fél éve közzétettük, nem árt hangsúlyozni, hogy a megerősítésük most onnan jön, ahol két éve még tagadták, hogy a kitermelés belátható időn belül tetőzne – mert két éve még ez volt az IEA).
 
És akkor még itt van az orosz gáz. Ha most nem lennének hosszú távú gáztárolók az országban, már kényszerhelyzet állt volna elő. És hányszor történhet ez még meg? Ahogy megy előre az idő, egyre többször. Sőt. Megijedni ugyan nem kell, de érdemes figyelni. Mert amikor majd tartósan kevesebb gáz jön, mert az oroszok inkább Kínába adják el, akkor el kell gondolkozni a magyaroknak. Jaj magyarok, jaj szegények. Fűtenek, vagy világítanak. Lehet, hogy a kettő együtt nem fog menni? Az egy főre eső magyar gázfelhasználást olyan országok előzik csak meg az Európai Unióban, mint pl. Hollandia, melynek saját gázmezői vannak az Északi-tengeren. Lehet hogy itthon gáz lesz?

14 komment · 1 trackback

Címkék: olajcsúcs hetesi

TGM és Schiffer a ferencvárosi időközi választásról: "Szavazz Váradyra!"

2008.12.21. 13:42 altervoter

Komolyan kell venni az időközi választásokat a IX. kerületben, mert most lehetőség van arra, hogy a helyiek "állampolgárként viselkedjenek egy demokráciában". A nagy pártokra voksolni elvesztegetett szavazatot jelent, a kisebbik rossz logikáját követve szavazni intellektuális és morális szégyenérzetet okoz az egyénnek. - mondta TGM a humanisták ferencvárosi lakossági fórumán.

 Várady Tibort, a Humanista Párt jelöltjét Tamás Gáspár Miklós filozófus, és Schiffer András jogász mutatták be egy Tompa utcai lakossági fórumon, ahol arra kérték a IX. kerületi lakosokat, szavazzanak Várady Tiborra az időközi választásokon.

 TGM: "Miért ne törekedjünk a lehető legjobbra, amikor már úgyis rég megette a fene az egészet? (...) A kisebbik rosszra való szavazást kipróbáltuk 20 éven keresztül. Magam is kísérleteztem vele, és szavaztam különféle pártokra, amelyek nem érdemelték ezt meg. És ez tökéletesen kárba veszett, ez az erőfeszítés. És az az intellektuális és morális szégyen, amit érzett az ember, amikor fintorogva és orrát húzva leadta a szavazatát valami idiótára... és utána sajnos megnyerte az illető, ugye...és utána bement a parlamentbe , és akkor én szégyellhettem magam, hogy oda juttattam."

 VIDEÓ 3.

 

 

 SCHIFFER: "Legalább szimbolikusan lehessen azt jelezni, hogy a magyar politika nem butítható le két tökéletesen üres, hosszútávú programját, ideológiáját tekintve egymástól nem túlságosan különböző tömbnek a kérlelhetetlen küzdelmére.


 "És nagyon fontos, hogy nem egy olyan hamissággal akar valaki itt elindulni egy választókörzetben, hogy ő majd a speciális ferencvárosi érdekeket fogja képviselni a parlamentben, hanem azt mondja, hogy van egy határozott nézőpontja arról, hogy a világ milyen irányba megy, vannak világos politikai célkitűzései, és ha bekerül a parlamentbe, akkor komolyan veszi azt, hogy arra kap mandátumot, hogy az itt élő, itt szavazó választópolgárokkal folyamatos kapcsolatot tartva kérje ki a véleményüket a különböző országos, vagy éppen európai jelentőségű ügyekben, ami miatt gombot kell nyomni a parlamentben."

 "Tehát nem sétál bele abba az utcába, ami tulajdonképpen a tökéletes ürességet leplezi le, hogy játszóteret avatunk majd Ferencvárosban, újabb buszmegállót telepítünk, stb. Amiről, ha valaki egy kicsit tájékozott, pontosan tudja, hogy nem a parlament dolga, hanem általában az önkormányzaté."

 

A humanisták kampány-videója itt látható.

Szólj hozzá!

Címkék: tgm humanista időközi schiffer

Perek helyett hatásvizsgálatokat!

2008.12.20. 18:02 rudolf rocker

Az alábbiakban Darvas Béla ökotoxikológus, a GMO-Kerekasztal és a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság tagja helyzetértékelését olvashatják az elsőgenerációs GM-növények jelenlegi megítéléséről. A szakvélemény az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tájékoztatására készült.

 

Az elsőgenerációs GM-növények egy nagyobb csoportja enzimet termel, amitől ellenállóvá válik egy totális gyomirtó szerre (glyphosate esetleg glufosinate), így azt akár repülőgépről is lehet szórni. E fejlesztés azonban semmi eddig megoldottat nem halad meg, csak az eredetileg több hatóanyaggal és szakértelemmel megoldható gyomirtást most egy vízszennyező hatóanyaghoz, a glyphosate-hoz köti.

A glyphosate generikus hatóanyag, viszont ezen az úton egy szabadalmaztatott fajtával a kapcsolatos haszon megnövelhető. A fajtatulajdonos azt mondja: kevesebb permetszert kell használni, azonban ez nem fedi a valóságot, mert a gyomok nem egyszerre csíráznak. További probléma, hogy Magyarország növényvédelmi repülőgépparkja súlyosan amortizálódott, s tudomásom szerint nincs vállalkozói csoport, amely erre a területre invesztálna. Az alkalmazási előny – nagy terület gyors kezelése – tehát hazánkban nem realizálható. A hatóanyag-rezisztens gyomnépesség kiszelektálódása jelentős, például a glyphosate-ra a betyárkóró mutat ilyen képességet.

Az elsőgenerációs GM-növények egy kisebb csoportja egy rovarpatogén baktérium (Bacillus thuringiensis) toxinját termeli. Mérések szerint a permetezhető toxinmennyiség sokszorosát termeli meg a Bt-növények. A Cry-toxin a növényi sejtekben termelődik, azt tehát kénytelenek vagyunk megenni. Ráadásul csak akkor bomlik le a természetben, ha a hordozó növényi sejt is felbomlik, azaz hosszabb ideig a környezetünkben marad. Kukoricatarlón a következő évben még az előző évi gyökérnyaki maradványok jelentős előfordulásúak. Az idegen beporzású növények megporozhatják egymást, így a transzgén szétterjed a fajban.

Elsősorban az ökológiai termelők nem szeretnének ilyen nem kívánt utódnövényeket termeszteni, mert minőségellenőrzési rendszerük kizárja a GM-fajtákat. A Bt-növények pollenjében is megjelenik a Cry1-toxin és veszélyeztetheti az érzékeny védett lepkék hernyóit. Így bizonyosan a nappali pávaszemet, amely élőhelyeit a természetvédelmi törvény védi. A Cry-toxinokra hamar alakul ki rezisztencia, bár az lassan stabilizálódik. Az ilyen GM-fajtáknak tehát lejárati idejük van, felhasználhatóságuk időtartama limitált.

A fogyasztót leginkább az érdekli, hogy számára mit jelentene, ha ilyen növényekből készült élelmiszereket vásárolna. Ezen a területen a táplálkozástanban járatos Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád professzorok véleményeire támaszkodom. 2007-ben egy Monsanto tulajdonú kukoricabogár-rezisztens fajta, a MON 863, a gyáriak szerint titkosan kezelt gyári dokumentációját tették hozzáférhetővé a német dokumentációvizsgálók.

A dokumentáció egy három hónapig patkányokkal folytatott kísérlet eredményeit tartalmazta. Az alapadatokat a francia Seralini professzor és munkatársai vették vizsgálat alá és azt állapították meg, hogy a dokumentációban található élettani adatok mintegy 8%-a eltért a normális értéktől. A hímeken vese-, a nőstényeken májelváltozást tapasztaltak. A hímek esetében gyanítható, hogy a ketreces tartási körülményei nem voltak optimálisak, azonban a nőstények májkárosulása miatt a gyanú a kukoricabogár-ellenes hatást kiváltó Cry3-toxinra terelődött.

Ugyanebben az évben váltak nyilvánossá az orosz Irina Ermakova és munkatársainak, egy ugyancsak Monsanto tulajdonú gyomirtószer-rezisztens (MON 40-3-2; glyphosate-tűrő) szójával végzett kísérleti eredményei. Ebben a Roundup Ready-szójával táplált nőstény patkányok utódainak fele elpusztult a szoptatás első három hetében és a túlélők fejlődése súlyosan visszamaradt.

Már 2008-ban tették elérhetővé eredményeiket az osztrák Velimirov és munkatársai, akik egerekkel végeztek vizsgálatokat. A kísérletekhez egy Monsanto tulajdonú többszörösen módosított kukoricahibridet (MON 810 x NK603) használtak fel, amely részben kukoricamoly- (Cry1-toxin), részben gyomirtószer-ellenálló (glyphosate) volt. Az első generációban a negyedik vemhességig emelkedett a meddők aránya, míg a megszülető és életben marad utódok száma a negyedik vemhességben háromnegyedére csökkent.

Az ügyek hatalmas és dramatizált sajtóvisszhangot kaptak, amelyben pro- és kontraérvek hangzottak el. Az azonban bizonyos, hogy a Monsanto a saját kereskedelmi érdekében nem kerülheti meg a jövőben a nyilvánosság előtt végzett táplálkozástani tanulmányokat, és hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA GMO Panel) – amely eddig egyetlen független vizsgáló eredményeit sem találta meggyőzőnek – neve mellé kérdőjel kerül, ami a hozzáértését és a szelektív hiszékenységét illeti.

A környezeti és táplálkozástani kritikák mellett a közgazdasági okokról beszélünk a legkevesebbet, bár ezek állami szinten döntőek. A GM-növények elkülönített termesztése súlyos közterhet ró a vetést engedélyező országra. Engedélyezési és ellenőrzési hivatalokat kell működtetni. A GM-terményt elkülönítve kell szállítani és raktározni. Értékesítésnél a terméket speciális műszeres vizsgálat alapján minősíteni kell. Tehát létre kell hozni egy most mintánként 30-60000 forintért mérő laborhálózatot.

Mindez lehetetlen helyzetbe hozza az ökológiai termesztőket, az ország elveszíti a vetőmag-termeltetőinek a GM-fajra eső részét, a hazai növénynemesítők a GM-növények szabadalmai miatt bedolgozókká válnak. Mindeközben a gazdák vetőmag-szerződéseikkel a fajtatulajdonossal szemben kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, míg a fogyasztó ugyanazért a minőségért – az ellenőrzési költségek miatt – többet fog fizetni.

Jelenleg ezzel szemben az sorolható fel, hogy két kártevő ellen védett lehet a kukoricánk és a szakértelmet nélkülöző gazdák számára egy totális gyomirtóval is elvégezhető a kukorica-gyomirtása. A reklámszövegekkel ellentétben nincs jelentős termésnövekedés, az 0-10% közé esik a hazai vizsgálatok szerint is, azaz esetleges.

Nem kerülhető meg egy ilyen beszámoló kapcsán az a kérdés, hogy milyen a GM-vita hangvétele, hogy az a jog által megengedett keretek között marad-e. Hazánkban a GMO-Kerekasztal igyekezett a legszélesebb körű részvétellel az érdekegyeztetésre. Ezen a körön a GM-fajtatulajdonosok, a GM-növények fejlesztői és MOSZ önszántából kívül maradt. E csoportosulás érdekeit a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) képviseli legharsányabban. Elnöke Dudits Dénes az MTA alelnöke. A jelenlegi helyzetet a BZBE lejárató hangvétele jellemzi.

Mindeközben a hazánkban GM-fajtákat elterjeszteni kívánó nemzetközi vállalatok (Monsanto és Pioneer) a független környezettudományi vizsgálatokhoz nem biztosítanak vetőmagot, így akarják Magyarországra az EU közös határozatait rákényszeríteni. A Pioneer beperelte az FVM-et, azzal hogy az négy éve kiadott egy kísérleti kibocsátásról szóló határozatot, amelyről nem volt tudomása. Ezt azonban nem tudta eddig bizonyítani.

Személy szerint engem az MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottságának egy tagja perelt be. A vita onnan fajult idáig, hogy meglátása szerint a hazai GMO-ellenes mozgalom vezetője vagyok. A vádló az első tárgyaláson maradéktalanul visszavonta a tarthatatlan vádjait.

A fentiek alapján az alábbi felelős megállapítások tehetők:

(i) A magyar hatósági szabályozás jó úton jár a meghirdetett MON 810-es moratóriummal. Az tanácsolható, hogy független táplálkozástani és környezettudományi vizsgálatok nélkül ne engedélyezzen a hazai hatóság vetésre további elsőgenerációs GM-növényeket sem;

(ii) A magyar országgyűlés törvényi úton garantálja a hazai független vizsgálatokhoz azt, hogy a fajtatulajdonos vetőmagot biztosítson. Ellenkező esetben állítsa le a hazai engedélyezési folyamatot és az EU felé jelentse be, hogy a Pannon Biogeográfiai Régióban végzett vizsgálatok nélkül a konkrét GM-fajtát nem veszi fel a fajtajegyzékére;

(iii) Az Országgyűlés vizsgálja felül, hogy miért nem jött létre az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság, amelynek a táplálkozástan területén felelős véleményt kellene mondani. Mint a GEVB tagja állíthatom azt is, hogy a fő szakmai delegálók (EüM, MTA) sem választottak szakmai képviselőjüknek komoly táplálkozástani ismeretekkel rendelkezőket, így a benyújtott fajtatulajdonosi dokumentációk megítélése hazánkban is hiányos.

 

12 komment

Címkék: gmo darvasbéla

Élőlánc a Mária Valéria hídon

2008.11.18. 10:41 rudolf rocker

Szlovákiai és magyarországi zöldek a Mária Valéria hídon élőláncot alkotva demonstrálták barátságukat és összetartozásukat hétfőn. A mintegy ötven főt vonzó esemény szlovák és magyar szervezői szerint a híd szimbolikus hely: megépítésével bizonyítottuk, hogy együtt el tudunk indulni a közös Európába.

>>> a Kemma.hu tudósítása

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyar szlovák

Kopogtatócédula helyett verést kapott

2008.11.17. 12:49 rudolf rocker

Mocskos fideszesnek nevezték, megverték és leköpködték a Humanista Párt kampányaktivistáját a IX. kerületben. A ferencvárosi időközi választásokon a Humanista Párt a párt elnökét, 2006-os fővárosi listavezetőjét, a 29 éves Várady Tibort indítja.

>>> az Index cikke

 

95 komment

Túl vagyunk az Olajcsúcson

2008.11.06. 11:30 rudolf rocker

 

Az alábbiakban dr. Hetesi Zsolt, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport vezetőjének helyzetértékelését adjuk közre a válságról. Hetesi tanulmánya teljes terjedelmében itt olvasható.

 

Zajosak mostanság a tőzsdék, egymást érik a szakértők, akik megmondják a frankót. Minden nap megígérik, hogy most már kifele megyünk a válságból, estére pedig általában kiderül, hogy a helyzet rosszabb lett. Ugyanakkor a nyár elején még történelmi magasságon állt az olajár, most pedig a fele, 60-70 dollár körüli, pedig az év végére nem tartottak elképzelhetetlennek 180-200 dollárt sem a fekete arany hordójáért, többek között e sorok írója is gondolt erre a lehetőségre. Mi történik valójában? Mennyire komoly a helyzet, mit tehetünk?
 
Fékevesztett világgazdaság
 
A helyzet komolysága miatt megint, mint mostanában oly sokszor, az energiafelhasználás kérdését kell elsőnek elővennünk. A világ erőforrásainak túlnyomó része (87%-a) három, évmilliókkal ezelőtt keletkezett „szénhirdogén-lerakat” felhasználására épül, az olajra, földgázra és a kőszénre. Mivel ezekből véges mennyiség áll rendelkezésre, ezért fokozott kihasználásuk – amit a gazdaság növekedése megkíván - nem folytatható örökké. A készletek első, olcsóbbik felének kibányászása után a kitermelés megtorpan és csökkenni kezd. Az erőforrás kitermelése eléri történelmi csúcsát, ettől a csúcstól már csak kevesebb termelhető ki a későbbi években. A kitermelés görbéje egy haranggörbére emlékeztet. A kőolaj kitermelésének ez a csúcsa épp most köszöntött ránk, de a tetőzés nem hirtelen folyamat volt, a kitermelés 3 év óta lapos, nem tudott nőni. A kereslet túllépett a kínálaton, nőttek az olajárak. A kitermelő országok által külföldre eladott olaj mennyisége már előbb, 2005 körül elkezdett csökkenni, az áremelkedést igazából ez okozta. Ennek az az oka, hogy a kitermelő országokban a hazai fogyasztás is nő, ezért az eladott olaj mennyisége nemcsak az apadó mezők miatt csökken, hanem emiatt is (Export Land Modell).
 
Ha a Földön előállított energiamennyiséget nézzük, akkor még meglepőbb dolgot vehetünk észre: a Föld energiatermelése nagyjából 2000 körül tetőzött. Erre engednek következtetni többek között az Egyesült Államok széntermelési adatai. A jó minőségű, antracitos kőszénből, melynek a legnagyobb a fűtőértéke, egyre kevesebbet bányásznak, és hiába nő mellette a barnaszén és a lignit tömege, annyival rosszabb a fűtőértékük, hogy nem tudják ellensúlyozni a feketeszén kiesését. A kőolajtermelésnek is csak arra futja mostanában, hogy szinten tartsa magát, érdemi növekedésre nem képes.

31 komment

Címkék: válság olajcsúcs hetesi

A klímaválság súlyosabb, mint a pénzügyi

2008.10.25. 12:40 rudolf rocker

Erik Solheim norvég környezetvédelmi-, és fejlesztési miniszter szerint a pénzügyi válságot arra kell felhasználni, hogy zöldüljön a világgazdaság. Az USA új elnökétől határozott lépéseket vár az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének terén, és nem számít háborúra Oroszországgal az arktiszi olajlelőhelyekért. Solheim szerint a válság bebizonyította, hogy a szabad piac képtelen az önszabályozásra, és hogy az USA egyedül tehetetlen a globális problémák megoldása terén.

>>> Az Index interjúja Erik Solheimmel

9 komment

Címkék: válság klímaváltozás solheim

Pénzügyi válság és fenntarthatatlan fejlődés

2008.10.19. 22:22 rudolf rocker

Pénzügyi válság és a fenntartható fejlődés

Amikor valaki hitelt vesz fel, egy olyan fogyasztást előlegez meg, amelynek majd a jövőben termeli meg a pénzügyi fedezetét.
 
Amikor az egyes társadalmak, vagy a föld egész népessége túlfogyasztja környezetének javait, akkor egy olyan fogyasztást előlegez meg, amelynek természeti erőforrás fedezetét a bolygó még nem termelte meg. Mivel a fenntartható fejlődés az erőforrások tartamos - a bolygó eltartó-képességének megfelelő – használata, ezért az ilyen fejlődést fenntarthatatlannak nevezzük. Fogyasztási deficitünk nagyjából harmad bolygónyi (1.4 Föld 2007-ben), ennyivel többet fogyasztunk el a rendelkezésre álló egy földnyi erőforrással szemben.
 
A hitelezés és a fenntarthatatlanság közti összefüggés egyértelmű, a hitelezés teremti meg a pénzügyi fedezetét a túlfogyasztásnak. A túlzott, könnyelmű hitelkihelyezés és a felelős hitelkihelyezés között a fenntarthatatlanság szempontjából az a különbség, hogy az első még mélyebben hatol a jövőbe, mint a második, vagyis a túlfogyasztásban közös tulajdonságúak, csak a mértékükben eltérők.
 
A pénzügyi válság jó előrejelzése annak, hogyha túl sok hitelt veszünk fel, túl sok fogyasztást előlegezünk meg a jövőtől, azt előbb, vagy utóbb nem tudjuk visszafizetni. Ma a pénzügyi rendszer, holnap az ökológiai rendszer omlik össze, de azt nem lehet majd pénzzel feltámasztani. Az előrehozott fogyasztás árát egyszer meg kell fizetni valakinek, a pénzpiacon ugyan úgy, ahogyan az ökológiai javak piacán.
 
A hitelt igénylők között - legyen az magán személy, vállalat, vagy akár maga az állam - nincs különbség, abban a tekintetben, hogy a jelen fogyasztását finanszírozzák a jövő teljesítményéből. Amikor tehát az állam segítségére siet a pénzintézeteknek, akkor meghosszabbítja a nem fenntartható fogyasztás lehetőségét. Ez érdekes, ahhoz képest, hogy az államok szinte mindegyike elkötelezett híve a fenntartható fejlődésnek, Rió óta. Ám ebből a cselekedetéből is csak az látszik, hogy a tartalomról nem sok fogalmuk van.
 
Ne csodálkozzunk azon, hogy az állam így viselkedik. Az állam a túlfogyasztásban érdekelt, hiszen ez biztosíthatja a gazdasági növekedést, ez pedig az ő költségvetési bevételeit. Miután a döntéshozók bíznak abban, hogy a jól működő gazdaság forrást teremt a közösségi feladatok finanszírozására, ezért az állam a közösség érdekeire hivatkozik, amikor megsegíti a pénzintézményeket. A probléma pedig éppen abban áll, hogy az a bizonyos jól működő gazdaság társadalmi és környezeti adósságot termel a jövőnek. Ezért az államnak egy növekvő, állandóan újratermelődő problémahalmazt kell finanszíroznia. Ezért, amikor az állam beszáll a pénzpiac finanszírozásába, akkor felállítja a következő pénzpiaci dominót. Ez a dominó akkor fog eldőlni, amikor az állam sem tudja majd finanszírozni a kiadásait, benne az egyre vastagodó hiteltörlesztéseit.

181 komment

Címkék: válság globalizáció gyulai

Egy lángoló tekintetű fiatalember beszól Uj Péternek

2008.10.16. 10:43 rudolf rocker

Az Index főszerkesztője, Uj Péter hétfőn óriáspublicisztikában elemezte a pénzügyi válsággal kapcsolatos helyzetet. A cikk végén keményen beszólt a neoliberális doktrína bukásáról szónokoló, lángoló tekintetű fiatalembereknek.

A hitelválság nem rogyasztja meg a kapitalizmust, sem a neoliberalizmust, de máris defibrillálta Gyurcsány Ferencet.

>>> Uj Péter: Nem kell félni, fájni fog

Tálos Lőrinc, a Mixonline újságírója magára vette UP beszólását, és ellenpublicisztikát közölt. Szerinte a neoliberális közgazdasági dogma igenis pofára esett, Uj Péter pedig elszúrta a helyzetértékelését.

Uj Péter szerint a demokrácia és a jólét csak a neoliberális kézikönyv betű szerinti követésével tartható fent, aki ezt kritizálja, az közveszélyes fantaszta.

>>> Tálos Lőrinc: Találkozás egy lángoló tekintetű fiatalemberrel, aki vagyok

 

38 komment

Címkék: up válság neoliberalizmus tálos

A buli színe a zöld

2008.10.10. 09:48 rudolf rocker

Péntek este zászlóbontó bulit tart a Lehet más a politika! mozgalom az Erzsébet téri Gödör Klubban. Egy éve történt, hogy tizenöt elszánt ember megegyezett, hogy megpróbálják megváltoztatni az országot. Hétfőn lézerrel lőtte a Parlamentet, szerdán pedig végre színre lépett az a kezdeményezés, ami reális esélyt kínál a változásra.

Ez alkalomból mulatunk egyet jelenlegi és jövőbeli tagjainkkal, segítőinkkel, szimpatizánsainkkal, barátainkkal és minden érdeklődővel.

A Lehet más a politika! a magyar politikai életből eleddig hiányzó, a német zöldek klasszikus szlogenjét - nem jobbra, nem balra, hanem előre - követő, "harmadik erőnek" szánt ökopolitikai alternatíva megfogalmazását tűzte ki célul.

A környezetvédő, szociális és jogvédő civil szervezetek képviselőiből verbuválódott kezdeményezés szerint a technokrata és a populista kínálattal szemben eljött az ideje egy ökopolitikai, globalizációkritikus és radikális demokrata alternatíva megjelenésének a magyar közéletben.

Az alterblog elkötelezte magát a fenntarthatóság, igazságosság, részvétel hármas jelszavát zászlajára tűző politikai mozgalom mellett. Úgy gondoljuk, hogy ezekben a történelmi időkben, amikor a világ tőzsdéin valós időben szemlélhetjük a neoliberális dogma beláthatatlan globális és lokális következményekkel fenyegető bukását, nem engedhetjük meg magunknak a cinikus kívülállás luxusát.

Belpolitikailag is hiánypótlónak tartjuk a kezdeményezést. Az MSZP ma Magyarországon a nómenklatúra-burzsoázia és a beruházásfétis  (copyright: Schiffer András) pártja, Gyurcsány Ferenc kormányfő pedig a 2006 őszi sajnálatos események óta sétáló morális halott: elodázhatja a bukást, de el nem kerülheti.

Az egykor anarcho-liberális Fidesz identitásának ugyanakkor szerves része lett a kirekesztő politikai közösségfelfogás és a morális arrogancia, és nagyon erős az atlantista szárnya is, ami valójában éppúgy apologétája a szopóágra került globálkapitalizmusnak, mint a neoliberálissá lett SZDSZ is.

Hevenyészett helyzetértékelésünk szerint az elmúlt években végleg kompromittálódott és korrumpálódott SZDSZ-nek legközelebb már nincs esélye bejutni a Parlamentbe, az ordas eszméket képviselő Jobbik viszont esetleg bemasírozik. A jelenlegi állás szerint pedig mindenképpen túlnyeri magát a Fidesz: ha megszerzik a kétharmadot, talán még az Alkotmány is lógni fog.

Ezért nekünk most ki kell állni egy a demokratikus értékek és a jogállamiság mellett elkötelezett, az ordas eszméket elutasító, az ökoszociális szabadelvű konzervativizmus (copyright: Elek István) értékeit képviselő pártkezdemény mellett, hogy esélyt adjunk magunknak, a jövő generációknak és nekik.

Morális kötelességünknek tartjuk ezt. Mert nem szemlélhetjük tovább tétlenül az összeomlást: bolygónk, hazánk és a demokrácia pusztulását, mint a Galaxis kétfejű elnöke, Zaphod Beeblebrox a vogon inváziót. Mert mindent meg tudunk változtatni, ha van hozzá képzeletünk, bátorságunk, tehetségünk, erőnk. 

58 komment

Címkék: buli lmp

Lézerrel lőtték a Parlamentet

2008.10.06. 23:33 rudolf rocker

A Lehet más a politika! mozgalom lézerezte a Parlament Dunára néző homlokzatát. A rendőrség megpróbálta megakadályozni az akciót.

>>> az Index cikke a lézershowról

 

63 komment

"Szerencs ügyét magamra szignáltam"

2008.09.03. 17:35 rudolf rocker

A szerencsi szalmaerőművel kapcsolatos beadványok vizsgálatával kezdi munkáját a jövő nemzedékek frissen megválasztott országgyűlési biztosa. Fülöp Sándor ügyészből lett a környezetvédő civil szervezetek prókátora, nemzetközi viszonylatban is párját ritkító új hivatalában eddig több mint nyolcvan beadványt kapott. Örülne egy önálló környezetvédő párt megjelenésének, évente egy kiemelt vizsgálatot, és egy a globális környezeti problémáknak szentelt nemzetközi konferenciát tervez. Hogy ne átkozzanak el, ne haragudjanak ránk nagyon a következő generációk.

>>> az Index interjúja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával

 

19 komment

Címkék: ombudsman fülöp

"Vagy ölsz, vagy ők ölnek meg téged"

2008.08.21. 19:23 rudolf rocker

Bár a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít a gyerekek besorozása, a Human Rights Watch emberijogi szervezet adatai szerint világ 17 országában körülbelül háromszázezer 18 év alatti gyerekkatona harcol jelenleg is. A Sierra Leonéban született Ishmael Beah 13 éves korától szolgált a kormányhadseregben, aztán az UNICEF kimentette és az Egyesült Államokba költözött. Az öldökléssel töltött évekről szóló könyvét már több mint húsz nyelvre lefordították, most magyarul is megjelent.

 

>>> Az Index e-mail interjúja a szerzővel

>>> A könyv magyar honlapja

 

63 komment

Címkék: gyerekkatona beah

Száz wififalut, ezeret!

2008.06.22. 11:15 rudolf rocker

Eddig több mint száz, a jóisten háta mögötti kistelepülésen nagyjából ezer mély szegénységben élő család jutott számítógéphez és interneteléréshez Borsodban és Szabolcsban, a wifi falu program a harmadik világból ellesett internet-terjesztési modellje a magyarországi cigányok között is működik. A következő lépésben az ötletgazda Nyírő András "szociális internetszolgáltatót" alapítana, és még kétszázezer rászorultat juttatna internet-hozzáféréshez az ország harminchárom legelmaradottabb kistérségében.

>>> Az Index riportja a Wifi falu programról

 

182 komment

Címkék: szegénység cigányság wififalu

A politikai piacot fel kell szabadítani

2008.06.18. 14:00 rudolf rocker

A magyar politikai életből eleddig hiányzó, a német zöldek klasszikus szlogenjét - nem jobbra, nem balra, hanem előre - követő, "harmadik erőnek" szánt ökopolitikai alternatíva megfogalmazását tűzte ki célul a környezetvédő, szociális és jogvédő civil szervezetek képviselőiből, valamint a parlamenti pártokból kiábrándult közéleti személyiségekből verbuválódott Ökopolitikai Műhely. Schiffer András, a kezdeményezés egyik szervezője szerint a technokrata és a populista kínálattal szemben eljöhet az ideje egy ökopolitikai, globalizációkritikus és radikális demokrata alternatíva megjelenésének a magyar közéletben.

>>> Az Index interjúja Schiffer Andrással

>>> A parlamentbe készül a harmadik erő

>>> Schiffer András elmegy a TASZ-tól

 

155 komment

Címkék: cikkajánló schiffer zöldpárt

Zöld kapitalizmus a Szentendrei szigeten

2008.06.16. 13:29 rudolf rocker

Június 20-ig lehet még jelentkezni a Védegylet nyári egyetemére. A július 16-20. között Horányban zajló esemény az aktív állampolgárságot népszerűsíti és a társadalmi összefogást tanítja, azért, hogy lehetőleg minél többen vegyenek részt fiatal demokráciánk működtetésében. Legyen szó lakókörnyezetünk sorsáról, vagy akár olyan „nagy ügyekről”, mint a globális problémák megoldási lehetőségei, amelyek kapcsán a politika szintén nem nagyon szokta kikérni választói véleményét.

A szervezők szerint ugyanis rajtunk múlik, hogy egy élhetőbb világban éljünk. Az is, hogy siránkozás helyett bekapcsolódunk-e aktívan a döntéshozatali folyamatokba; de az is, hogy észrevesszük: a kölcsönös függőségen alapuló világban még egy hozzánk hasonlóan kis ország polgárainak is jelentős felelőssége van. Vásárlási, utazási szokásaink óhatatlanul befolyásolják messze élő népek, és az egész bolygó sorsát, mi pedig végképp nem zárkózhatunk el a kívülről jövő hatások elől.

„Az ebből is fakadó problémák itt sorjáznak előttünk. A klímaváltozás, az élelmiszerválság, de a jóléti állam sokat hangoztatott hanyatlása miatt is úgy tűnik, egész életmódunk, de biztosnak gondolt alapfogalmak, mint a fejlődés újragondolására is szükség van. A jelentkezőkkel együtt elemezzük a helyzetet és közösen próbálunk alternatívákat találni” - mondta Hunyadi Réka, a Védegylet munkatársa. Ennek érdekében olyan megoldási lehetőségek kerülnek terítékre, mint a zöld kapitalizmus, a hazánkban még kevéssé ismert élelmiszer-önrendelkezés, környezeti igazságosság, a brit „átalakuló városok” példái, vagy a szegénységben élő országok fejlesztésének igazságosabb módjai. 

A Szentendrei sziget zöldjében mindez úgy zajlik majd, hogy a politika által is gyakran külön-külön kezelt problémákat összefüggéseikben vizsgálják – mondják a szervezők. A jólét, a klíma és az élelmiszer köré csoportosított témákat a hazai és külföldi előadók által vezetett szemináriumok, műhelymunkák, beszélgetések és filmvetítések során a gazdaság, a környezet és a társadalom nézőpontjából egyaránt elemzik.

Megtudjuk, mi közünk az afrikai éhezőkhöz, az ázsiai árvizekhez, a kínai önkényuralmi rendszerhez, a Világkereskedelmi Szervezet döntéseihez vagy az iraki háborúhoz. És hogy mindezek hogyan függnek össze a hazai kistermelők életesélyeivel, életmódunkkal, a társadalmi kirekesztettséggel, a közszolgáltatások vagy a védett zöld területek, élhető városok jövőjével. A legfontosabb kérdés a szervezők szerint persze az, mit tehetünk és kikkel foghatunk össze, hogy társadalmaink úgymond igazságosabban és fenntarthatóbb módon működjenek.

Mivel a nyári egyetemet az önszerveződés iskolájának is szánják, elhívták az úgynevezett klímabarát települések létrehozóit; a jogellenesen lebontásra ítélt házakért, beépíteni kívánt védett területekért kardoskodó helybelieket, de ott lesznek a helyi politikai kultúra javításáért bohóckommandóval és utcaszínházzal tiltakozók illetve civil lobbisták és azok is, akik Brüsszelben egy alternatív adópolitikát szeretnének elfogadtatni.

A jól sikerült összefogások és kampányok tanulságait interaktív foglalkozásokon elemzik és szituációs játékokban próbálják ki. A hazai és nyugat-európai szakértők mellett több előadó és résztvevő érkezik a közép-kelet-európai régióból, és a régen csak harmadik világként emlegetett „globális délről” is. A nyári egyetem éppúgy szól a kipróbált aktivistáknak, mint a zöldfűlűeknek, a kíváncsi egyetemistáknak, mint a dolgozó felnőtteknek. A fáradhatatlan világmegváltást esténként közös főzéssel, dobolással, tábortűzzel és jógával fogják kipihenni – ígéri Hunyadi Réka.

[Forrás: Védegylet]

3 komment

Címkék: tábor védegylet

1400 új atomerőmű kell

2008.06.10. 12:00 rudolf rocker

Az IEA szerint fenntarthatatlan fejlődési pályán mozgunk, és nagyjából két lehetőségünk van. Az egyik a szénalapú gazdaságra való át-, vagy visszaállás: ebben az esetben a széndioxid-kibocsátás több mint a duplájára, 130 százalékkal nő 2050-re, ami a jelenlegi ismereteink szerint brutális felmelegedést és kezelhetetlen mértékű klímaváltozást eredményez majd.

A másik lehetőség 45.000.000.000.000 dollárba fog fájni.

Ennyi pénzre, 45 billió dollárra, a világ GDP-jének évi 1,1 százalékára van szükség a kőolajkereslet 27, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 50 százalékos mérséklésére a következő negyven évben. Évente átlagosan 35 széntüzelésű és 20 gáztüzelésű erőművet kell felszerelni a széndioxidot megkötő berendezésekkkel. Évente 32 új atomerőművet és 17.500 szélturbinát kell üzembe helyezni.

Továbbá sok egyéb mellett összesen 215 millió négyzetméter napelemre és egymilliárd hibrid autóra is szükség lesz a zökkenőmentes váltáshoz.

>>> A teljes cikk az Indexen

66 komment

Címkék: klímaváltozás energiaválság cikkajnáló

A termőtalaj előbb elfogyhat, mint az olaj

2008.06.04. 09:04 rudolf rocker

"Globálisan a legnagyobb fenyegetést ma az jelentheti, hogy elfogy az élet újratermeléséhez szükséges termőföld. Úgy becsüljük, hogy a vadászó/gyűjtögető társadalomban 20-100 hektár/fő, a vándorló földművelés idején 2-10 hektár/fő, a letelepedett mezőgazdasági közösségben 0,5-1,5 hektár/fő, a mai intenzív gazdálkodásban 0,2 hektár/fő termőföld biztosíthatja az élelmet.

Napjaink 6 milliárd fő körüli népességét 1,5 milliárd hektár művelt terület táplálja. Az előrejelzések szerint 2050-re a művelt terület akár 0,1 hektár/fő értékre eshet a népesedési nyomás és a talajpusztulás miatt. Lassan kicsúszhat a lábunk alól a talaj. A rövidtávú piaci érdekek miatt a társadalom lassan reagál a veszélyes változásokra, melyek nem olyan látványosak mint egy földrengés vagy egy árvíz.

Már nem nő a búza termése az USA-ban vagy Mexikóban, elértünk egy technológiai plafont. A nagy termésemelkedés 1950-2000 között volt, ami az akkori fajtaváltás, kemizálás és gépesítés eredményét tükrözte. Már nem adhatunk több műtrágyát, ha a talajok jól ellátottak, telítettek. A növénynemesítés tartalékai is kimerülőben.

Elméletileg a genetikai manipuláció még hozhat áttörést, azzal a kockázattal, hogy szuperkompetitív fajok kerülhetnek a mezőgazdasági, természeti környezetbe ismeretlen következményekkel. Ma a világ aratástól aratásig él, mint a kínai paraszt az 1920-as években. Ma ez a haladás.

Az élelmiszertermelés és a mezőgazdaság jelenkori sajátossága, hogy a gyakran 40-60 százalékot is elérő vagy meghaladó állami támogatás megszüntette a szabad piacot. Az ágazat azt termel, amit támogatnak. A globális tőke uralma alá került, és profitérdekek irányítják.

A mezőgazdaság egyre kevésbé a vidéki lakosság megélhetésének forrása és élettere, a tőke számára a paraszti életforma feleslegessé válik, a népesség kiszorul a munkaerőpiacról. Nem cél az egészséges élelmiszerellátás vagy a nemzeti önellátás.

A termelés különféle adalékokat, hozamfokozókat, toxikusan ható mesterséges anyagokat használ. Kiiktatja a helyi fajtákat, génbankokat, melyeket saját genetikailag módosított (GMO) vetőmagjával helyettesíti."

>>> Kádár Imre teljes cikke az Indexen

150 komment · 1 trackback

Címkék: cikkajanlo kadar

Olajválság az Akadémián

2008.05.19. 11:39 rudolf rocker

Május 19-én Magyarországra látogat Jeremy Leggett, angol geológus, klímaváltozáskutató, olajszakértő és a legnagyobb brit független megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalat vezérigazgatója. Könyve, A fele elfogyott, idén áprilisban jelent meg magyarul a Typotex gondozásában.
 
Leggett olajipari tanácsadóként kezdte a pályáját az 1980-as években, a British Petrolnak és a Shellnek dolgozott. Később átállt a Greenpeace-hez, majd Solarcentury néven saját, napenergiával foglalkozó szervezetet alapított, és a világ első, megújuló energiával foglalkozó befektetési alapját is ő vezeti.
 
Leggett több könyvet is írt arról, hogy a fosszilis energiahordozók korszakának leáldozott. A korai tetőzés (peak oil) elmélet híveként azt vallja, hogy az olajkitermelés nem harminc-ötven év múlva, hanem néhány éven belül eléri csúcspontját, és onnantól nem tud lépést tartani a növekvő kereslettel, ami az olajfüggő világgazdaság összeomlását vonhatja maga után.
 
Leggett előadása hétfőn 14 órakor lesz a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tanácstermében "Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság" címmel. 17 órától a Merlin Színházban Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója beszélget a szerzővel.

159 komment

Címkék: olaj peak oil leggett

Fair Trade világnap és globális filmfeszt

2008.05.07. 14:50 rudolf rocker

Május 10., szombat a fair trade világnapja. Itthon a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség a margitszigeti Holdudvarban rendezi a világnap hazai eseményét: délután kettőtől fotókiállítás, filmvetítés, méltányos termékek kiállítása, kávé- és teakóstolás, ökolábnyom-számítás, kvízjáték, hennázás és bögrefestés, és játék is lesz.

A fair trade rendszerében az Európába importáló szervezetek hosszú távú beszállítói szerződéseket kötnek a termelőkkel, így ezek a közösségek a biztos bevételek birtokában úgy szervezik át termelésüket, hogy az környezetvédelemi szempontból is sokkal kedvezőbb legyen. Amelyik közösség a nagyüzemi, sok vegyszert használó termelési módról áttér a méltányos kereskedelemben elvárt biogazdálkodásra, annak nem kell műtrágyát használnia - a nitrogénből keletkező gáz a széndioxidnál háromszázszor veszélyesebb a légkörre.

A biogazdálkodásban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése mellett 30-70 százalékkal kisebb az egységnyi területre jutó energiafogyasztás is, emellett a tápanyag- és vízveszteség is kevesebb. Megmarad a magok és a termények biológiai sokszínűsége, ami a terményt ellenállóbbá teszi a kártevőkel és a betegségekkel szemben.

A méltányos termékeket Európában leggyakrabban speciális üzletekben találjuk. Az úgynevezett világboltok célja az, hogy igazságosabbá tegyék az elmaradottabb térségek termelőivel folytatott kereskedelmet. A boltok méltányos kereskedelemből származó termékeket forgalmaznak, illetve részt vesznek politikai kampányokban és közreműködnek a méltányos kereskedelemhez kötődő információk terjesztésében, az oktatás szervezésében. A méltányos kereskedelemből származó termékeket - pl. csokoládét, kávét, kakaót - áruló hazai boltok listája itt olvasható.

Szombat este a Szimpla kertmoziban globális filmfesztivál lesz: a Pangea Day műsorát emberek millióinak közvetítik egyszerre. Magyarországon működő civil, emberi jogi szervezetek bemutatkozása 17-től, globális vetítés 20-tól a Szimplában.

26 komment

Románia is betiltja a GM-kukoricát

2008.03.28. 09:06 rudolf rocker

A román környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy országa csatlakozik Franciaországhoz, Olaszországhoz, Lengyelországhoz, Magyaroroszághoz, Ausztriához és Görögországhoz, és április 15-től moratóriumot léptet életbe a Monsanto MON 810 génmanipulált kukoricafajtája ellen. Az Európai Unióban ez a kukoricafajta az egyetlen génmódosított termény, melynek kereskedelmi termesztése szövetségi szinten engedélyezett. Románia 3 millió hektáron termel kukoricát.

Kórodi Attila román környezetvédelmi miniszter azzal indokolta a döntést, hogy tudományos kutatások igazolják, hogy a kukoricamollyal szemben génsebészeti úton ellenállóvá tett kukoricafajta komoly környezeti kockázatot jelent a Kárpát-medence élővilágára. Továbbá a szakértői vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a kukoricamoly egyáltalán nem jelentős kártevő sem hazánkban, sem Romániában.

A magyar moratóriumról tavaly Brüsszelben az EU környezetvédelmi tanácsában precedens értékű döntés született: a tanács hozzájárult ahhoz, hogy fennmaradhat a MON810 kukoricafajtára 2005 óta érvényben lévő tilalom. A Monsanto MON810-es kukoricafajta tíz évre szóló, szövetségi szintű termesztési engedélye idén jár le. Stavros Dimas környezetvédelmi biztos tavaly novemberben jelezte, hogy túl kockázatosnak tartja a génmanipulált fajták termesztését az EU-ban.

13 komment

Címkék: gmo mon810

Majdnem Nobel-békedíjas magyar

2008.03.27. 12:54 rudolf rocker

Újabb híres tudós állt be a közelgő klímakatasztrófát jósolók sorába: László Ervin filozófus, a Budapest Klub alapítója. Az 1932-ben született László csodagyereknek és zongoraművésznek indult: a Vigadóban 9 évesen adta első zongoraestjét, tizennégy évesen diplomázott a Zeneakadémián, majd 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált, és húsz évig zongoraművészként járta a világot. Ezután váltott a filozófiára, rendszerelméletet és jövőkutatást adott elő különböző egyetemeken az Egyesült Államokban, Európában és a Távol-Keleten. Doktori fokozatát a párizsi Sorbonne-on szerezte, azóta négy másik egyetem is díszdoktorává avatta.  Sokáig dolgozott az ENSZ-nek: az UNITAR igazgatója, és az UNESCO főigazgatójának tanácsadója is volt. Számos díjjal tüntették ki, 2001-ben megkapta a japán békedíjat, a Goi-díjat, 2004-ben és 2005-ben pedig Nobel-békedíjra jelölték. Több mint 70 könyv szerzője, könyveit 20 nyelvre fordították le. Jelenleg Olaszországban él.
 
László legújabb, tavaly decemberben megjelent kötete (The Chaos Point - The World at the Crossroads) magyarul most jelent meg a Nyitott Könyvnél Világváltás címmel. A kötet tudományos kutatások eredményeire támaszkodva állítja, hogy a következő 6-10 évben fordulóponthoz érkezik az emberiség: ha nem sikerül megfékezni a klímaváltozást, globális összeomlást helyez kilátásba. Ha viszont igen, az emberiség a fenntartható fejlődés útjára léphet. A könyvet ma 18 órakor mutatja be a szerző a Magyar Kultúra Alapítványnál (Bp., Szentháromság tér 6.)

162 komment

Magyarországot duplán sújtja a klímaváltozás

2008.03.21. 13:01 rudolf rocker

Magyarországot különösen érzékenyen érinti az éghajlatváltozás: ami világviszonyalatban 1 fokos emelkedés, az nálunk 1,5-2 fok lesz - áll az országgyűlés által kedden ötpárti konszenzussal elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában. Megoldásként radikális kibocsátás-csökkentést, és a zöld beruházások jelentős felpörgetését irányozza elő a dokumentum. Így akár még jól is kijöhetünk a bajból, sugallják a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jövendőmondói. >>> az Index cikke

1 komment