alterglob

alterglob

Globalizációkritika, környezetvédelem, alulról szerveződő társadalmi mozgalmak, állampolgári engedetlenség, anarchisták, antiglobalisták, ökogerillák, mindenféle progresszív radikalizmusok. Viva Zapata!

LMP

Friss topikok

  • dr kotász: 2012... Bereznay elmélete egyre több bizonyságot nyert. 2013 elején egyre többen fognak a diákláza... (2012.12.31. 18:20) A kibulizott ország
  • Valodi: @Licaj Vuv: Isten áldjon Téged is, kedves barátom! Látod, én csak most értem ide... (2012.03.27. 12:27) Pénzügyi válság és fenntarthatatlan fejlődés
  • pcland-hu: pártolom LE meglátásait, hasonlókra jutottam. A homo sapiens alig látszik, csak a parazita. Eszét ... (2010.03.26. 00:02) Majdnem Nobel-békedíjas magyar
  • Alízium: @Fatman: Igazad van. Sajnos. Egyes külföldi közgazdasági elemzések igen bizakodóak Magyarországga... (2009.11.23. 12:57) Fájni fog bazmeg
  • Callidus: A klimavaltozassal kapcsolatos szkeptikusoknak meg annyit szeretnek mondani, ha levego csak fele a... (2009.11.04. 19:38) A klímaválság súlyosabb, mint a pénzügyi

Licenc

Creative Commons Licenc

Perek helyett hatásvizsgálatokat!

2008.12.20. 18:02 rudolf rocker

Az alábbiakban Darvas Béla ökotoxikológus, a GMO-Kerekasztal és a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság tagja helyzetértékelését olvashatják az elsőgenerációs GM-növények jelenlegi megítéléséről. A szakvélemény az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tájékoztatására készült.

 

Az elsőgenerációs GM-növények egy nagyobb csoportja enzimet termel, amitől ellenállóvá válik egy totális gyomirtó szerre (glyphosate esetleg glufosinate), így azt akár repülőgépről is lehet szórni. E fejlesztés azonban semmi eddig megoldottat nem halad meg, csak az eredetileg több hatóanyaggal és szakértelemmel megoldható gyomirtást most egy vízszennyező hatóanyaghoz, a glyphosate-hoz köti.

A glyphosate generikus hatóanyag, viszont ezen az úton egy szabadalmaztatott fajtával a kapcsolatos haszon megnövelhető. A fajtatulajdonos azt mondja: kevesebb permetszert kell használni, azonban ez nem fedi a valóságot, mert a gyomok nem egyszerre csíráznak. További probléma, hogy Magyarország növényvédelmi repülőgépparkja súlyosan amortizálódott, s tudomásom szerint nincs vállalkozói csoport, amely erre a területre invesztálna. Az alkalmazási előny – nagy terület gyors kezelése – tehát hazánkban nem realizálható. A hatóanyag-rezisztens gyomnépesség kiszelektálódása jelentős, például a glyphosate-ra a betyárkóró mutat ilyen képességet.

Az elsőgenerációs GM-növények egy kisebb csoportja egy rovarpatogén baktérium (Bacillus thuringiensis) toxinját termeli. Mérések szerint a permetezhető toxinmennyiség sokszorosát termeli meg a Bt-növények. A Cry-toxin a növényi sejtekben termelődik, azt tehát kénytelenek vagyunk megenni. Ráadásul csak akkor bomlik le a természetben, ha a hordozó növényi sejt is felbomlik, azaz hosszabb ideig a környezetünkben marad. Kukoricatarlón a következő évben még az előző évi gyökérnyaki maradványok jelentős előfordulásúak. Az idegen beporzású növények megporozhatják egymást, így a transzgén szétterjed a fajban.

Elsősorban az ökológiai termelők nem szeretnének ilyen nem kívánt utódnövényeket termeszteni, mert minőségellenőrzési rendszerük kizárja a GM-fajtákat. A Bt-növények pollenjében is megjelenik a Cry1-toxin és veszélyeztetheti az érzékeny védett lepkék hernyóit. Így bizonyosan a nappali pávaszemet, amely élőhelyeit a természetvédelmi törvény védi. A Cry-toxinokra hamar alakul ki rezisztencia, bár az lassan stabilizálódik. Az ilyen GM-fajtáknak tehát lejárati idejük van, felhasználhatóságuk időtartama limitált.

A fogyasztót leginkább az érdekli, hogy számára mit jelentene, ha ilyen növényekből készült élelmiszereket vásárolna. Ezen a területen a táplálkozástanban járatos Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád professzorok véleményeire támaszkodom. 2007-ben egy Monsanto tulajdonú kukoricabogár-rezisztens fajta, a MON 863, a gyáriak szerint titkosan kezelt gyári dokumentációját tették hozzáférhetővé a német dokumentációvizsgálók.

A dokumentáció egy három hónapig patkányokkal folytatott kísérlet eredményeit tartalmazta. Az alapadatokat a francia Seralini professzor és munkatársai vették vizsgálat alá és azt állapították meg, hogy a dokumentációban található élettani adatok mintegy 8%-a eltért a normális értéktől. A hímeken vese-, a nőstényeken májelváltozást tapasztaltak. A hímek esetében gyanítható, hogy a ketreces tartási körülményei nem voltak optimálisak, azonban a nőstények májkárosulása miatt a gyanú a kukoricabogár-ellenes hatást kiváltó Cry3-toxinra terelődött.

Ugyanebben az évben váltak nyilvánossá az orosz Irina Ermakova és munkatársainak, egy ugyancsak Monsanto tulajdonú gyomirtószer-rezisztens (MON 40-3-2; glyphosate-tűrő) szójával végzett kísérleti eredményei. Ebben a Roundup Ready-szójával táplált nőstény patkányok utódainak fele elpusztult a szoptatás első három hetében és a túlélők fejlődése súlyosan visszamaradt.

Már 2008-ban tették elérhetővé eredményeiket az osztrák Velimirov és munkatársai, akik egerekkel végeztek vizsgálatokat. A kísérletekhez egy Monsanto tulajdonú többszörösen módosított kukoricahibridet (MON 810 x NK603) használtak fel, amely részben kukoricamoly- (Cry1-toxin), részben gyomirtószer-ellenálló (glyphosate) volt. Az első generációban a negyedik vemhességig emelkedett a meddők aránya, míg a megszülető és életben marad utódok száma a negyedik vemhességben háromnegyedére csökkent.

Az ügyek hatalmas és dramatizált sajtóvisszhangot kaptak, amelyben pro- és kontraérvek hangzottak el. Az azonban bizonyos, hogy a Monsanto a saját kereskedelmi érdekében nem kerülheti meg a jövőben a nyilvánosság előtt végzett táplálkozástani tanulmányokat, és hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA GMO Panel) – amely eddig egyetlen független vizsgáló eredményeit sem találta meggyőzőnek – neve mellé kérdőjel kerül, ami a hozzáértését és a szelektív hiszékenységét illeti.

A környezeti és táplálkozástani kritikák mellett a közgazdasági okokról beszélünk a legkevesebbet, bár ezek állami szinten döntőek. A GM-növények elkülönített termesztése súlyos közterhet ró a vetést engedélyező országra. Engedélyezési és ellenőrzési hivatalokat kell működtetni. A GM-terményt elkülönítve kell szállítani és raktározni. Értékesítésnél a terméket speciális műszeres vizsgálat alapján minősíteni kell. Tehát létre kell hozni egy most mintánként 30-60000 forintért mérő laborhálózatot.

Mindez lehetetlen helyzetbe hozza az ökológiai termesztőket, az ország elveszíti a vetőmag-termeltetőinek a GM-fajra eső részét, a hazai növénynemesítők a GM-növények szabadalmai miatt bedolgozókká válnak. Mindeközben a gazdák vetőmag-szerződéseikkel a fajtatulajdonossal szemben kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, míg a fogyasztó ugyanazért a minőségért – az ellenőrzési költségek miatt – többet fog fizetni.

Jelenleg ezzel szemben az sorolható fel, hogy két kártevő ellen védett lehet a kukoricánk és a szakértelmet nélkülöző gazdák számára egy totális gyomirtóval is elvégezhető a kukorica-gyomirtása. A reklámszövegekkel ellentétben nincs jelentős termésnövekedés, az 0-10% közé esik a hazai vizsgálatok szerint is, azaz esetleges.

Nem kerülhető meg egy ilyen beszámoló kapcsán az a kérdés, hogy milyen a GM-vita hangvétele, hogy az a jog által megengedett keretek között marad-e. Hazánkban a GMO-Kerekasztal igyekezett a legszélesebb körű részvétellel az érdekegyeztetésre. Ezen a körön a GM-fajtatulajdonosok, a GM-növények fejlesztői és MOSZ önszántából kívül maradt. E csoportosulás érdekeit a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) képviseli legharsányabban. Elnöke Dudits Dénes az MTA alelnöke. A jelenlegi helyzetet a BZBE lejárató hangvétele jellemzi.

Mindeközben a hazánkban GM-fajtákat elterjeszteni kívánó nemzetközi vállalatok (Monsanto és Pioneer) a független környezettudományi vizsgálatokhoz nem biztosítanak vetőmagot, így akarják Magyarországra az EU közös határozatait rákényszeríteni. A Pioneer beperelte az FVM-et, azzal hogy az négy éve kiadott egy kísérleti kibocsátásról szóló határozatot, amelyről nem volt tudomása. Ezt azonban nem tudta eddig bizonyítani.

Személy szerint engem az MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottságának egy tagja perelt be. A vita onnan fajult idáig, hogy meglátása szerint a hazai GMO-ellenes mozgalom vezetője vagyok. A vádló az első tárgyaláson maradéktalanul visszavonta a tarthatatlan vádjait.

A fentiek alapján az alábbi felelős megállapítások tehetők:

(i) A magyar hatósági szabályozás jó úton jár a meghirdetett MON 810-es moratóriummal. Az tanácsolható, hogy független táplálkozástani és környezettudományi vizsgálatok nélkül ne engedélyezzen a hazai hatóság vetésre további elsőgenerációs GM-növényeket sem;

(ii) A magyar országgyűlés törvényi úton garantálja a hazai független vizsgálatokhoz azt, hogy a fajtatulajdonos vetőmagot biztosítson. Ellenkező esetben állítsa le a hazai engedélyezési folyamatot és az EU felé jelentse be, hogy a Pannon Biogeográfiai Régióban végzett vizsgálatok nélkül a konkrét GM-fajtát nem veszi fel a fajtajegyzékére;

(iii) Az Országgyűlés vizsgálja felül, hogy miért nem jött létre az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság, amelynek a táplálkozástan területén felelős véleményt kellene mondani. Mint a GEVB tagja állíthatom azt is, hogy a fő szakmai delegálók (EüM, MTA) sem választottak szakmai képviselőjüknek komoly táplálkozástani ismeretekkel rendelkezőket, így a benyújtott fajtatulajdonosi dokumentációk megítélése hazánkban is hiányos.

 

12 komment

Címkék: gmo darvasbéla

A bejegyzés trackback címe:

http://alterglob.blog.hu/api/trackback/id/tr9833837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Fekete Mamba 2008.12.20. 21:14:44

ez a hadovahalmaz egy szakvélemény? Nincs nagy véleményem a képviselőkről, de ez még nekik is sértés.

nemgazda 2008.12.20. 21:43:12

Örülnék, ha tényleg minden érintett szakma, pl. biológus, mezőgazdász, táplálkozástudós, közgazdász is megszólalhatna, és résztvehetne a nagy gazdasági erőkkel és kiváló politikai összeköttetéssel segített gmo lobbival való vitában, mert kis hazánk utolsó előnyeit is elveszítheti a versenyben, éspedig a viszonylagos fertőzetlenségét.
Eddigi publikációk nem bizonyították, hog a gmo termékek emberi fogyasztása az egészségre ártalmatlan. Amennyiben ez bizonyítást nyerne, még mindig jelentős károkat okozna a gmo termesztés a hazai növénytermesztésnek a pollenszennyezéssel, mert az eredeti tiszta fajokat elszennyezi. Ezzel a tiszta állományok árait leszorítva jelentős károkat okozna.
A jelenlegi moratóriumról igen nagy elismeréssel tudok szólni, mert az említett multik igen nagy gazdasági erőt jelentenek, és ezekkel eredményesen szembeszállni igen nagy dolog!!
Nagyon drukkolok, hogy a moratórium fennmaradhasson, esetleg hazánk véglegesen gmo mentes ország lehessen!

roli101 2008.12.20. 22:32:45

Magam részéről én is tiltakozok a gmo ellen, mert biztos rossz. Na de, azt is figyelembe kell venni, hogy a Földön élő embereket hagyományos növénytermesztéssel ellátni már nagyon régóta nem lehet. Vagy éhínség és éhhalál vagy gmo. Ezt is figyelembe kell venni.

Adófizető 2008.12.20. 23:06:26

Ha igaz a cikkbeli állítás; "Az első generációban a negyedik vemhességig emelkedett a meddők aránya, míg a megszülető és életben marad utódok száma a negyedik vemhességben háromnegyedére csökkent." és ez vonatkoztatható az emberekre is, akkor a népesség korlátozására is alkalmas lehet ez a technológia.
Jó reggelt szép új világ!!

LemonOrange 2008.12.20. 23:09:31

Kedves Roli,

nem gondolom, hogy így sarkítani lehetne a kérdést. Jelenleg egyszerre van a Földön hiány és túltermelés. Lehet, hogy ha nem profit-érdekek mentén próbálnánk meg megoldani a kérdést, közelebb jutnánk a megoldáshoz.
Figyelmedbe ajánlom, hogy a magyar szürkemarha - amely gyakorlatilag több, mint ezer éve változatlan génkészlettel rendelkezik - immunis például a szivacsos agyvelősorvadásra. Nem úgy, mint a nemesített, mindenféle szarvasmarha fajták. Nem lehet, hogy ezt Isten / a természet (kinek-kinek ízlése szerint) már egészen jól kikisérletezte?

fidusz 2008.12.21. 08:55:08

Kedves Roli!

Azon túl, hogy Lemonnak igaza van az éhezés okait illetően, nem árt azt sem tudni, hogy a jelenleg köztermesztésben lévő génpiszkált növények nem teremnek többet a hagyományos fajtáknál. Ez persze nem is csoda, hiszen nem is ilyen céllal módosították őket. A piaon levő fajták vagy rovarölő mérget termelnet (pl. Bt-kukorica) vagy a cég által gyártott totális gyomirtóval szemben ellenállóak. Sőt, független kutatások arról számolnak be, hogy a Roundup Ready szója 5-1O%-kal kevessebbet terem.

Ide kapcsolódó hír:

Csökkent a génpiszkált szója iránti kereslet Paraná államban

Idén a brazíliai Paraná államban kevesebb génmódosított szója vetőmag szerepel a vetőmagkereskedők 2008/2009-es betakarítási szezonra vonatkozó kínálatában. Valter Bianchini mezőgazdasági miniszter szerint a Paraná állambeli gazdák kevesebb génmódosított szóját vetnek, miután bebizonyosodott, hogy a génpiszkált szója terméshozama alacsonyabb, mint a hagyományos, nem génpiszkált fajtáké.

lmv.hu/csokken_a_genpiszkalt_szoja_iranti_igeny

fidusz 2008.12.22. 07:43:32

Kedves Adófizető!

Az osztrák kísérlet ismertetését itt találod:
lmv.hu/gm-kerekasztal19

Ha bővebben érdekel a téma, akkor ajánlott olvasmány még:
- Pusztai Árpád-Bardócz Zsuzsa:
A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága
mek.oszk.hu/03200/03216/

Arth_ur 2008.12.28. 01:46:30

Ez egy borzalom. Megalapozatlan általánosítások, ködösítések és rosszindulatú rágalmak halmaza. Mindez önfényezéssel.

Rezidens 2008.12.29. 09:50:16

@Adófizető: Időközben az EU Élelmiszerbiztonsági Hatósága, az EFSA is értékelte a jelentést és úgy találta, hogy a jelentés alapján nem lehet semmilyen következtetéseket levonni. Több módszertani és értelmezési hibára is rámutattak. A témával foglalkozó ülés jegyzőkönyve megtalálható az EFSA honlapján: www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer/Event_Meeting/gmo_statement_austrianstudy_en.pdf?ssbinary=true

Rezidens 2008.12.29. 10:10:44

@Fekete Mamba: A képviselők számára megfogalmazott írás rendkívüli elfogultságról tanúskodik, olyan negatív eredményekre hivatkozva, amelyeket a tudomány időközben megcáfolt. Figyelmen kívül hagyja azt a tényt is, hogy a vetőmagtulajdonosok semmilyen társadalmi berendezkedés mellett sem kényszeríthetik rá a genetikailag módosított fajtáikat a gazdákra. Ha előnytelen volna, vagy terméskieséssel, gazdasági veszteséggel járna a termesztésük, akkor nem növekedne évről-évre a genetikailag módosított fajták vetésterülete. Szomorú, hogy Magyarországon, teljesen alaptalanul, politikai divat az EFSA és az Európai Bizottság géntechnológiával kapcsolatos döntéseinek a megkérdőjelezése. Az ellenséges magatartás egyik oka lehet a magyar moratóriummal kapcsolatos érvek többszöri elutasítása. Sajnálatos az is, hogy a GMO kerekasztal egyik alapítója és vezetője ilyen mértékben eltávolodott az eredeti célkitűzésektől. Annak idején nem GMO ellenes szándékkal hozták létre. Ma viszont a GMO ellenesség szószólója. Az elfogult tevékenység egyik hatásaként az ezen a téren történő kutatás a szomszédos országokba kerül, beláthatatlan károkat okozva a magyar tudománynak és a gazdaságnak is.

Rezidens 2008.12.29. 12:13:40

@Adófizető: Fontos megjegyezni azt is, hogy az ország az adófizetők pénzéből finanszíroz mellékhatás vizsgálatokat. A cégek szívesen Magyarországra hozták volna az ilyen jellegű vizsgálatokat, ha az ellenzők a politikai befolyással nem alakítottak volna ki ellenséges légkört. Sőt, volt egy időszak amikor arra is lett volna mód, hogy hazánkba kiemelten jöjjenek kísérletek, de ezzel a lehetőséggel az ország nem kívánt élni. A szomszédaink viszont tárt karokkal fogadják az ilyen típusú befektetéseket. A rossz politikai döntések után még rosszabb készül azzal a javaslattal, hogy a fajtatulajdonosokat joszabályi úton kényszeríteni kell vetőmag minták beszolgáltatásához "független" hazai vizsgálatokhoz, megint csak adófizetői pénzből. Előre borítékolható, hogy egy ilyen diktatórikus, barátságtalan lépés még inkább visszaszorítja a kutatást. A vitaindító szakanyagból az is kiderül, hogy a függetlennek hitt kutató a legkevésbé független, elsősorban a saját gondolatvilágától. Nincs abban semmi rossz, ha valaki egy témáról másképpen gondolkodik. A probléma akkor kezdődik, amikor a saját gondolatait társadalmi szintre kívánja emelni.

Adrian Mole 2009.02.26. 19:24:46

@Rezidens:
EFSA: Én nem szavaztam rájuk! Nem "függetlenek", finoman szólva.
Egyébként: mit értesz függetlenség alatt? Én például azt, hogy "a legkevésbé független, elsősorban a saját gondolatvilágától". Te ezek szerint, mint független rezidens, független vagy a gondolataidtól, viszont inkább függő vagy mások gondolatától, esetleg pénzétől. Szépen újradefiniáltad a függetlenséget. Csak kár, hogy kilóg a lóláb...