alterglob

alterglob

Globalizációkritika, környezetvédelem, alulról szerveződő társadalmi mozgalmak, állampolgári engedetlenség, anarchisták, antiglobalisták, ökogerillák, mindenféle progresszív radikalizmusok. Viva Zapata!

LMP

Friss topikok

  • dr kotász: 2012... Bereznay elmélete egyre több bizonyságot nyert. 2013 elején egyre többen fognak a diákláza... (2012.12.31. 18:20) A kibulizott ország
  • Valodi: @Licaj Vuv: Isten áldjon Téged is, kedves barátom! Látod, én csak most értem ide... (2012.03.27. 12:27) Pénzügyi válság és fenntarthatatlan fejlődés
  • pcland-hu: pártolom LE meglátásait, hasonlókra jutottam. A homo sapiens alig látszik, csak a parazita. Eszét ... (2010.03.26. 00:02) Majdnem Nobel-békedíjas magyar
  • Alízium: @Fatman: Igazad van. Sajnos. Egyes külföldi közgazdasági elemzések igen bizakodóak Magyarországga... (2009.11.23. 12:57) Fájni fog bazmeg
  • Callidus: A klimavaltozassal kapcsolatos szkeptikusoknak meg annyit szeretnek mondani, ha levego csak fele a... (2009.11.04. 19:38) A klímaválság súlyosabb, mint a pénzügyi

Licenc

Creative Commons Licenc

Bové szerint a világ: "A szabad piac káros"

2007.06.24. 18:20 rudolf rocker

Mi bajuk az őstermelőknek a szabadkereskedelemmel? - tettük fel a kérdést José Bovénak, és ő elmagyarázta. A francia kisparasztok McDonalds-romboló szóvivője az élelmiszer-önrendelkezéshez fűződő jog követeléséről, a WTO, a multik és a génmanipulált haszonnövények elleni harcáról, az állampolgári engedetlenség mibenlétéről és korlátairól is beszélt Budapesten.

Ki az a Bové? >>> Asterix Pannóniában

Mit jelent az élelmiszer-önrendelkezés, amiért harcol?

Az élelmiszer-önrendelkezés először is egy jog, hogy a saját mezőgazdaságunkkal tápláljuk magukat. Az ENSZ elismeri az élelmiszerhez való jogot, azt viszont már nem, hogy jogunk van a saját mezőgazdaságunkhoz. Tehát először is egy nemzetközi jog, másrészt pedig az országok, vagy országszövetségek joga ahhoz, hogy saját agrárpolitikát folytassanak, hogy eltartsák a termelőiket, hogy jó minőségű élelmiszerrel lássák el a lakosságukat. Harmadrészt egy elképzelés arról, hogyan kéne megszervezni a piacot nemzetközi szinten úgy, hogy a multik mellett a kistermelőket is élni hagyja.

Állampolgári engedetlenség miatt többször került már börtönbe

Nemzeti szinten saját mezőgazdaságra, agrárpolitikára gondol?

Attól függ. Az Európai Unióban ez lokális, nemzeti és összeurópai szintet is jelent. Nem azt jelenti, hogy nem vállalunk szolidaritást másokkal. Bizonyos országok, területek nem képesek elegendő élelmiszert termelni ahhoz, hogy ellássák magukat. Ez volt az EU fő célja is annak idején, a megalakulásakor, hogy képes legyen ellátni élelmiszerrel a saját lakosságát.

Akkor mi a probléma?

A probléma az, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai ráerőltetik a piacnyitást az országokra a nagy multinacionális cégek által termelt olcsó élelmiszer beengedésére, amivel a helyi mezőgazdaság nem versenyképes. A multik önköltségi ár alatt kínálják az élelmiszert, tönkreteszik a gazdálkodókat. Ezt hívják dömpingnek, és ez az ami ellen harcolunk. A dömping nagyon veszélyes: európai cégek dömpingáron kínálják az élelmiszert afrikai országokban, de dömpingre sor kerülhet az EU-n belül is, amikor a nagy nyugati agrárcégek lenyomják az árakat például Magyarországon vagy Lengyelországban.

Ha a multik ugyanazt olcsóbban megtermelik, miért kéne az őstermelőktől vásárolnunk?

 Nem igaz, hogy a multik annyival olcsóbban termelnek. A dolog a következőképpen működik: a WTO szabályai kimondják, hogy egy ország sem exportálhat mezőgazdasági terméket a belső piaci ár alatt. Erre mit tesznek az országok? Mezőgazdasági támogatásokkal lenyomják a belső árakat, messsze az önköltségi árak alá, és a felesleg ezen az áron kerül a világpiacra. Mert ezt, a dömpinget már nem tiltja a WTO, előírja a piacnyitást, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a termékek dömpingáron kerüljenek a világpiacra. Ez nem fair ár a többi országnak, ahol a helyi gazdálkodók termelési költségei alatt jelennek meg ezek a termékek.

A mezőgazdasági támogatásokról eddig azt hittem, hogy azokra a korszerűtlen, elavult módszerekkel gazdálkodó kistermelők megélhetése miatt van szükség.

Nem hiszem hogy a támogatásokra szükség volna, ha a termelők megkaphatnák az előállítás költségét a piacon. De az élelmiszerárak az önköltség alatt vannak, ez pedig az agrártámogatások következménye. A támogatások ugyanakkor elsősorban nem a kistermelőket segítik, hanem az exportot: a mezőgazdasági nagyüzemek veszik fel a legtöbb támogatást, Európában az agrártámogatások 80 százaléka a gazdaságok kevesebb, mint 20 százalékához kerül. Ezek a mezőgazdasági nagyüzemek a fő exportőrök: nem az emberek ellátása a céljuk, csak profitot akarnak termelni.

Tehát a nagyüzemi gazdálkodással van a baj?

Igen, a nagyüzemi gazdálkodás terjedése miatt a fejlett országokban túltermelés van mezőgazdasági termékekből: ami kikerül a világpiacra, az a belső populáció ellátására szolgáló rész feletti hányad. Ettől a feleslegtől minden ország szabadulni akar, mindegy mennyiért, mert nincs rá szüksége. Ezért mondjuk mi azt, hogy szabályozni kell a termelés volumenét, és meg kell mondani minden országnak, hogy miből mennyit termelhet.

Ön szerint miért támogatják az államok a túltermelést és az exportot?

Az élelmiszer világpiaca a hatalomgyakorlás új eszköze, a háború új formája. Egész országokat lehet függőségbe vonni a helyi mezőgazdaság tönkretételével, amit nagy multinacionális cégek szerveznek. Például a Cargill rengeteg szóját termeltet és exportál, mert a mezőgazdasági nagyüzemekben sok szójára van szükség a tej és a hús előállítására. A szója nem terem meg a mi országainkban, hanem importáljuk, és ugyanezek a cégek a legnagyobb hústermelők is, tehát gyakorlatilag mindent ők szabnak meg, hogy termelhetsz, mit termelhetsz, mit hogyan adhatsz el. Franciaországban, Hollandiában például hatalmas tejgyárak jöttek létre, számukra a kistermelők konkurenciát jelentenek, ezért dömpinggel kiszorítják őket. Ez nem az országok, a termelők vagy a fogyasztók érdekeit szolgálja, hanem kizárólag a cégekét, a részvényesekét. A mezőgazdaságban a szabad piac káros: ez az ágazat a történelemben mindig, minden országban szabályozott és szervezett volt, ha szabadjára engedjük ezt a folyamatot, emberek százmilliói veszítik el az egzisztenciájukat.

Ezért tiltakozik a WTO ellen?

A WTO-t a szabadkereskedelem megszervezésére hozták létre. Hogy megnyissa a piacokat a multinacionális vállalatoknak: az összes szabály az ő javukat, profitjukat szolgálja, nem a termelőkét vagy a fogyasztókét. Mi azt gondoljuk, hogy minden népnek joga van arra, hogy ellenőrizze hogy mi folyik az országában, nem logikus, hogy egy ország nem védheti a gazdaságát, nem védheti a munkásait, a parasztjait, nem szervezheti meg a közszolgáltatásait. Ezeket a döntéseket a polgároknak kéne meghozni, és ami a polgároknak jó, nem biztos hogy jó a cégeknek. A WTO megnyitja a nemzeti piacokat a multiknak, az emberek meg azt veszik észre, hogy már nem ők, de még csak nem is a politikusaik döntenek az életükről, hanem külföldi cégek.

Ön szerint mi a szabad piac alternatívája?

Mint már említettem, az élelmiszer-világpiacon csak a felesleg, kevesebb mint az össztermelés 10 százaléka jelenik meg. A világ mezőgazdasági termelésének 90 százaléka helyi felhasználásra készül, a családnak, az embereknek, a falunak. Ha a mezőgazdasági nagyüzem modellje egyeduralkodóvá válik, a világ összes gazdálkodójának mindössze 5 százalékára lesz szükség, a többiek egyszerűen éhen fognak halni. A világon jelenleg 1 milliárd 300 millió gazdálkodó csak kézzel dolgozik, 250 millió állatokkal, és csak 28 millió gépi erővel. Ez a mezőgazdaság realitása. Az Önök országában történelmi tapasztalat van arról, mit jelent a téeszesítés, a kolhozok: a létező legostobább módja a mezőgazdaság lepusztításának. Szétverni a falut, tönkretenni a természetet. A mezőgazdasági nagyüzem kapitalista változata ugyanezt csinálja.

Mi a probléma a génmanipulált haszonnövényekkel?

A génmanipulált haszonnövények ökológiai és egészségügyi kockázatai közismertek. A fajtákat előállító óriáscégek nem teszik lehetővé, akadályozzák a független hatásvizsgálatokat, ezért nem lehet termeszteni őket például Magyarországon, és sok más országban. A gazdálkodók szempontjából az a probléma, hogy a cégek nem engedik meg, hogy magot fogjanak ezekről a fajtákról, mert a génmanipuláció miatt azokat szabadalmak védik: ez pedig semmi másra nem jó, mint hogy a vetőmagpiac az egész világon három-négy óriáscég kezébe kerüjön. Aki ellenőrzi a vetőmagot, az ellenőrzi az élelmiszerünket is, ezért nem meglepő, hogy a génmanipulált vetőmagot áruló óriáscégek, mint például a Monsanto, együttműködnek az élelmiszert a világpiacon értékesítő cégekkel, mint például a Cargill. Az egész történet a nemzetek feletti hatalomról szól, nagyon veszélyes az országok, a gazdálkodók és a fogyasztók szempontjából is.

Ön szerint génmanipulált kukoricatáblák megrongálása, majd az emiatt kiszabott börtönbüntetés letöltése célravezető módja a tiltakozásnak?

Ha a tiltakozásnak már minden más módját kimerítettem, és még mindig nem hallgattak meg, csak ezt tehetem. De nyíltan, nem rejtőzködve, nem éjszaka csináljuk, és tudatában vagyunk a büntetőjogi következményeknek. Ha ez az ára a génmanipulált haszonnövények megállításának, vállaljuk is azokat. Ez egy nagyon fontos, szimbolikus harc a nagyüzemi mezőgazdaság ellen, a környezet és az egészség megóvására.

Meddig mehet el az állampolgári engedetlenség?

Az állampolgári engedetlenség a civil társadalom fegyvere. Az első kör nyilván a párbeszédé, meg kell keresni a kormányt és meg kell mondani mit akarunk. De ha nem találunk meghallgattatásra, mit tehetnénk? Ha nem változtatják meg a szabályokat, akkor meg kell szegni azokat. Ez az állampolgári engedetlenség. Évszázados hagyománya van egy egész sor országban: Indiában kivívta a függetlenséget, az Egyesült Államokban a polgárjogokat, és rengeteg példát hozhatnék fel rá a volt kommunista országokból is, segített lebontani a kommunista diktatúrát. Megváltoztathatja a dolgokat. De erőszakmentesnek kell lennie, és a résztvevőknek személyes felelősséget kell vállalniuk a cselekedeteikért. Ha vállalod a konfrontációt a kormánnyal és az igazságszolgáltatással, vállalnod kell a következményeket is, vállalnod kell, hogy el fognak ítélni. Ha elég sokan szimpatikusnak találják a céljaidat, és veled tartanak, egy idő után nem börtönözhetnek be mindenkit, és a rendszer megváltozik. Az állampolgári engedetlenség kollektív módja a harcnak, és individuális módja a személyes felelősségvállalásnak.


40 komment

Címkék: gmo bové wto

A bejegyzés trackback címe:

http://alterglob.blog.hu/api/trackback/id/tr96105004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mithrandir 2007.06.25. 11:37:56

Ez a téma senkit nem érdekel?

Pedig nagyon aktuális kérdéseket feszeget...

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2007.06.25. 11:56:59

dehogynem...
a mekik mellett pl. lebontanám a narancsszínű éretlen spanyol paradicsimot áruló áruházakat is...
stb
stb
na tesésk , kell nekem kommentelni...?

Luzsik 2007.06.25. 12:00:58

"...segített lebontani a kommunista diktatúrát"

Na persze. Ha valamihez a polgári engedetlenségnem nem volt köze, akkor ez az.

nad 2007.06.25. 12:12:46

LUZSIK:
Miért szerinted az össznépi (akár polgári elégedetlenséggel is magyarázható) fusizás, gyárból lopás, a konvertibilis valuta Bécsben elköltése, az adóelkerülési trükkök nem voltak (sőt vannak) részei ennek? Csak virágnyelven beszélünk róla. Nem különbözik ettől sokban a Meki rombolás, GMO földek tarolása.

Latza 2007.06.25. 12:30:05

Jól beszél Bové! Az ökológiai egyensúllyal összeegyeztethetetlen az egyre nagyobb termésátlagokra törekvő nagyüzemi mezőgazdaság.

Ragnar 2007.06.25. 12:32:49

A kisüzemek alacsony termlékenységükkel tudnak annyi élelmiszert megtermelni, amire a világnak szüksége van. Több, mint 6 milliárd ember mellett sajnos szükség van ipari mezőgazdaságra. Bové egy álomvilágban él.

abeld 2007.06.25. 12:38:19

idezet:
"Ez volt az EU fő célja is annak idején, a megalakulásakor, hogy képes legyen ellátni élelmiszerrel a saját lakosságát."

Erdekes, en meg azt hittem, hogy az EU a "European Coal and Steel Community"-bol nott ki... (lsd. pl en.wikipedia.org/wiki/European_Union)

latza 2007.06.25. 12:57:27

Ragnar: milyen hatékonyságról beszélünk? minőségiről, vagy mennyiségiről?
a kisgazadságok is megtermelik, amit kell (legalábbis az utóbbi párezer év erre utal), legfeljebb több kisgazdaságra van szükség, ami egyúttal több munkahelyet is jelent egyúttal kevesebb segélyt és negatív társadalmi anomáliát lásd bűnözés stb. A mi mibe kerül kérdése bonyolultabb, mint elsőre tűnik.
A nyugaton megtermelt többlet egyébként jelenleg sem oldja meg a fejlődők élelmezési problémáit, hiába "hatékony".

zadam 2007.06.25. 12:59:09

A pasas általánosan fogalmaz, ezért kissé elnagyoltnak tűnhet, amit mond. A legfelháborítóbb körülményt viszont megfogalmazza. Konkrétan bizonyítható, hogy a "globális" vetőmagellátást- legalábbis a kukorica vonatkozásában - néhány nagy amierikai biotechnógiai cég (Monsanto,Pioneer) igyekszik ellenőrzése alá vonni. Ennek érdekében rendkívűl intenzív lobbizást végeznek, sokszor a diplomáciai nyomásgyakorlástól, a tudományos közösség "zsarolásától" sem riadnak vissza, a kutatásaikba ugyanis rengeteg pénzt öltek. Teljesen felháborító az a tény, hogy a - kukoricamoly-ellenálló - génmódosított típus(MON810), [ld. www.monsanto.hu/?Balmenu=biotechnologia&Tartalom=kukoricamoly]
vizsgálatát csak bizonyos kutatóintézetek számára tették lehetővé, más kutatóktól viszont megtagadták a mintákat, szabadalmi jogokra történő hivatkozással. Ezek a cégek a kormányoknál lobbizva azt próbálják bebizonyítani, hogy a génmódosított alapon folyó termesztésre szükség van, holott az Unió a non-GMO kukoricánál elvileg olyan felesleggel küzd évről-évre, hogy most megszünteti az intervenciót...

nad 2007.06.25. 13:01:27

Ragnar:
Ez így ellentmondásos. Ha tudnak, mi a baj velük?
Melyik kisüzemre gondolsz? Az EU-sra? Amelyiknek azért fizetnek, hogy ne termeljen? Az USA-ban lévőre, ami nincs? A harmadik világbelire, ami szintén nemigen van, mert elüldözik az embereket a kis földjeikről (ilyen vagy olyan módszerrel), hogy aztán nagy földeken nyersanyagot termeljenek a nyugati világnak? Ki is él álomvilágban?
Nem azt mondom, hogy csak kis táblán kell művelni a földet, de alkalmazkodni kellene a helyi viszonyokhoz (nem csak gazdaságilag, de ökológiailag, kultúrálisan, stb).

kg 2007.06.25. 13:13:15

gondolom arra gondolt, hogy "ami a mezőgazdaságot illeti, ..."

szerintem céljaiban csak egyetérteni lehet Bovéval, az a sok sz@r amit megeszünk sokkal gyengébb minőségű, mint néhány évtizede. nem is beszélve pl. az osztrák kinálattal összevetve is gyengébb az itthoni felhozatal. az árak meg kb ugyanazok!

Marci 2007.06.25. 13:15:54

Szerintem, dontson a fogyaszto, ne a termelo... En nem vonom ketsegbe egyeni joindulatat Bove urnak, de amit itt (es mashol) elmond, azt ezerszer hallotuk mar mas kontosben, igaz a gazdasag MINDEN teruletere, es ugy hivjak, protekcionizmus, a termelok szovetkezese a fogyasztok es a kulfoldi versenytarsak karara.
Mindenhol igaz (lehetne) amit mond, autogyartas, lakasepites, szamitogep, gyogyszer, gyerekjatekok, konyvnyomtatas... ha elmegyunk demagogba, akkkor vegyuk ki a listabol a "luxus" dolgokat (auto, stb.), mondvan arra "nincs feltetlenul szukseg" de akkor is marad meg nehany alapveto dolog, ami az emberi lethez ugyanugy kell mint a kaja: lakas, gyogyszer, ruha/futes.
Akkor tehat ezeket is vegyuk ki a nagyobb cegek kezebol? Es termeljuk meg kisuzemben, kozel a "csaladhoz, emberekhez." Ez kb. azt jelentene hogy visszaternenk a kozepkor gazdasagszervezesehez, es kb. olyan eletszinvonalon is elnenek (kiveve a technikai eredmenyek nyujtotta termeles tobbletet.)
En nem azt mondom, hogy amit O allit az nem lehetseges. Csak az emberek nyilvanvaloan nem erre vagynak!!!! Mert amirol o beszel, annak az eredmenye alacsonyabb termelekenyseg es termeles, es szegenyseg.
Ha viszont erre valaki azt mondja, hogy ezt csak a mezogazdasagabn kell megcelozni, arra a bjeegyzesem tetejen van a valasz: miert csak ott, miert vedjuk jobban a parasztok kerges tenyeret mint a gyari munkasok olajos kezet vagy a fodraszok furge ujjait???? Tiszta protekcionizmus, ami nem onmagaban elitelendo, hanem a hatasai miatt - a termelok kis csoportja el jobban a fogyasztok nagy csoportjanak karara.
Ami pedig a gentechnologias/permetezos/szennyezos/stb. felelmeket illeti: ahogy az elejen irtam, dontson a fogyaszto. En pl. veszek nyugodt szivvel GM kajat, de kerulom a nagyon olcso kajakat(felteszem azokat gyartjak a legkemenyebb ipari modszerekkel) es ha csak lehet, igyekszem igazoltan oko/bio/organic kajat venni. A Fair Trade kajakat viszont leszarom, a legfairebb tarde az lenne, ha megszuntetnek a CAP-et... Ami pedig a nemzeti strategiai erdekeket illeti - ezt javareszt mar ugyis EU szinten kellene ertelmezni, mert meg a dicso franciaorszag sem eleg eros ennek az ervenyesiteshez.... Raadasul ilyen alapon megint csak az az egyetlen megoldas, ha ennyire felunk attol, hogy masok "uraljak" az elelmiszerunket, hogy legjobb, ha magunknak termlejuk meg a kiskertben. Aztan mindenki eszik napi ket krumplit meg gyokereket... En Jose BOve parasztjaiban ugyanugy nem bizom (illetve bizom) mint a nagy multi agricorpokban....

Marci 2007.06.25. 13:17:29

Szerintem, dontson a fogyaszto, ne a termelo... En nem vonom ketsegbe egyeni joindulatat Bove urnak, de amit itt (es mashol) elmond, azt ezerszer hallotuk mar mas kontosben, igaz a gazdasag MINDEN teruletere, es ugy hivjak, protekcionizmus, a termelok szovetkezese a fogyasztok es a kulfoldi versenytarsak karara.
Mindenhol igaz (lehetne) amit mond, autogyartas, lakasepites, szamitogep, gyogyszer, gyerekjatekok, konyvnyomtatas... ha elmegyunk demagogba, akkkor vegyuk ki a listabol a "luxus" dolgokat (auto, stb.), mondvan arra "nincs feltetlenul szukseg" de akkor is marad meg nehany alapveto dolog, ami az emberi lethez ugyanugy kell mint a kaja: lakas, gyogyszer, ruha/futes.
Akkor tehat ezeket is vegyuk ki a nagyobb cegek kezebol? Es termeljuk meg kisuzemben, kozel a "csaladhoz, emberekhez." Ez kb. azt jelentene hogy visszaternenk a kozepkor gazdasagszervezesehez, es kb. olyan eletszinvonalon is elnenek (kiveve a technikai eredmenyek nyujtotta termeles tobbletet.)
En nem azt mondom, hogy amit O allit az nem lehetseges. Csak az emberek nyilvanvaloan nem erre vagynak!!!! Mert amirol o beszel, annak az eredmenye alacsonyabb termelekenyseg es termeles, es szegenyseg.
Ha viszont erre valaki azt mondja, hogy ezt csak a mezogazdasagabn kell megcelozni, arra a bjeegyzesem tetejen van a valasz: miert csak ott, miert vedjuk jobban a parasztok kerges tenyeret mint a gyari munkasok olajos kezet vagy a fodraszok furge ujjait???? Tiszta protekcionizmus, ami nem onmagaban elitelendo, hanem a hatasai miatt - a termelok kis csoportja el jobban a fogyasztok nagy csoportjanak karara.
Ami pedig a gentechnologias/permetezos/szennyezos/stb. felelmeket illeti: ahogy az elejen irtam, dontson a fogyaszto. En pl. veszek nyugodt szivvel GM kajat, de kerulom a nagyon olcso kajakat(felteszem azokat gyartjak a legkemenyebb ipari modszerekkel) es ha csak lehet, igyekszem igazoltan oko/bio/organic kajat venni. A Fair Trade kajakat viszont leszarom, a legfairebb tarde az lenne, ha megszuntetnek a CAP-et... Ami pedig a nemzeti strategiai erdekeket illeti - ezt javareszt mar ugyis EU szinten kellene ertelmezni, mert meg a dicso franciaorszag sem eleg eros ennek az ervenyesiteshez.... Raadasul ilyen alapon megint csak az az egyetlen megoldas, ha ennyire felunk attol, hogy masok "uraljak" az elelmiszerunket, hogy legjobb, ha magunknak termlejuk meg a kiskertben. Aztan mindenki eszik napi ket krumplit meg gyokereket... En Jose BOve parasztjaiban ugyanugy nem bizom (illetve bizom) mint a nagy multi agricorpokban....

Kavics 2007.06.25. 13:29:11

Az az egészben a furcsa nekem, hogy akkor Franiaország miért veszi fel az EU agrártámogatásainak a 40-50%-át. Kicsit álszent a duma, de van alapja. Szóval az oké, hogy az árkiegészítés nem jó, de azért a francia gazdák abból élnek magas szinten.

köszönni meg én fogok 2007.06.25. 14:28:09

Marci,

a szegénység nem az alacsony termelékenység miatt van, hanem politikai (elosztási) probléma. Ha pusztán mennyiségi kérdés volna, akkor nem lehetne, ami ma van, hogy összességében élelmiszer túltermelés van, mégis százmilliók éheznek. (Bové is azt mondta, hogy az éhezők 70%-a kisparszt ma a világban). A valódi probléma az, hogy aki éhezik, annak nincs pénze megvenni a kínált felesleget. Ennél jobb lenne az, ha önmaga a kis gazdaságában megtermelné magának, meg a környéknek a kaját; a termelés valóban csökkenne világszinten, de az éhezés-szegénység is. No meg a multi profitja is.

A fogyasztók meg, akikre hivatkozol, információs asszimetriában vannak, és így döntésük szükségszerűen szuboptimális. Látszólag olcsóbb termékeik úgy jönnek létre, hogy csomó költséget átterhelnek a társadalomra/környezetre - amit a kisparaszt nem tud megtenni, mert egy kisebb, helyi gazdaságot könnyebb ellenőrizni, hogy mit csinál, mint egy hetedhét határon túlról exportáló multit.

Erdos livia 2007.06.25. 14:42:01

Azt mondod kedves Marci, hogy döntsön a fogysztó...Sajnos a fogysztónak nem áll hatalmában eldönteni, hogy mi káros és mi nem, főleg ha szegény. A gyermekednek megengeded hogy kizárólag csokit egyen, mert Ő dönt? Az élelmiszer szorosan összefügg az egészséggel, nem úgy mint a ruha meg a többi. Te tudod, hogy a nagyokat, akiknek Te semmit nem jelntessz nem számít, hogy mennyi a vegyszer egy gyümölcsön, vagy mit okoz a génmanipuláció, vagy más szintetikus anyagok, a tömegtermelésben csak a gazdaságosság számít. A haszonorientált multik úgy rángatják dróton a fogysztót, ahogy akarják. Szerintem kellenek független szervezetek, emberek, akik hangot adnak az aggályaiknak népnevelő célzattal. Az értékrendek átadása fontos, és nem biztos, hogy csak a reklámokra támaszkodva kellő értékrend alakul ki a fogyasztóban, aminek segítségével majd ő dönt. Az élő vidék megtartása pedig minden ország számára kiemelten fontos, ha csak nem pszichésen kikészült segélyen élők tömkelegét akarjuk eltartani valahogy, vagy mindenkiből depressziós utcaseprőt vagy még depressziósabb informatikust csinálni ;))

Bill Dauterive 2007.06.25. 14:50:10

Meg akartok dogleni negyven-keves evesen a higienias viszonyok es az altalanos szegenysegbol fakado korhazhiany miatt (nem veletlenul tilos haztajon disznot vagni nyugaton)?

Akartok sielni menni telen?

Szeretitek a mangot?

Bove egy zavarosfeju forradalmar, hasonloan zavarosfeju kolkoknek.

Konnyu a multikat szapulni, most epp ok az aktualis nagygonoszok, pedig semmi mast nem tesznek, mint kiszolgaljak az emberiseg termeszetes igenyeit, meghozza egeszen hatekonyan.

Az arkiegeszites megszuntetese melletti allasfoglalas lenne az egyetlen olyan mod, ahogy Bove meggyozne rola, hogy nem kizarolag a sajat (meghaladott) eletmodjanak a vedelmeben harciaskodik, hanem egy altalaban igazsagosabb piaceban.

O viszont nem hisz a piacban, de persze alternativaja nincs (na nem mintha rohannek kiprobalni, ritkan szoktak mukodni ezek a nagy tarsadalmi kiserletek, a vege altalabn sokmillio hulla).

A kisparasztok kora lealdozott, mintahogy manufakturakat sem alapit mostanaban epeszu ember.

Sirni lehet miatta, engedetlenkedni nem (vagyis persze lehet azt is, rendeszeti kerdeskent), mert kb annyi ertelme van, mint az AIDS ellen ehsegsztrajkolni.

Bill Dauterive 2007.06.25. 14:52:10

Ha olyan veszelyesek a multik altal termelt kajak es azokat eszi a lakossag elsopro tobbsege, akkor hogy lehet, hogy a nyugati vilagban folyamatosan no a varhato atlagos elettartam?

pberg 2007.06.25. 14:59:43

Marci! Ajanlom, ulj fel a vonatra es nezz szet atlagos ny-europai orszag szupermarketjeben. Az az abszurd helyzet ugyanis errefele (No.) teljesen mindennapos, hogy a gyumolcs- es zoldsegkinalat 80-90%-a import. Nem a kivirol meg a papayarol beszelek, es nem a fagyos teli honapokrol. Nyilvanvaloan a napos orak szama itt joval kevesebb, mint Mo-on, ennek ellenere a krumpli es a hagyma teljesen vigan megelne errefele. A bokkeno, hogy az abc-kben valaszthatsz: egyiptomi, argentin vagy uj-zelandi hagymat veszel, ha helyire vagysz, bioboltba kell menned. Ha a videket jarod, es figyeled a falusi hazak kertjeit, eszreveszed, hogy nincsenek "konyhakertek". Az emberek nem is tudjak, mikor minek van szezonja. Fel se tunik nekik, hogy a gyumolcsnek, amit esznek, se ize, se buze. Nem is ettek soha mast, mint importot. Nagyon remelem, hogy ide Mo. azert nem jut el.

Szalacsi Sándorné · http://www.kocsord.hu 2007.06.25. 15:00:58

Már egy ideje fogalmunk sincs a valóságról.
Hiteles információt már nem kaphatunk semmiről, hiszen a profit ezt nem engedheti.Számára ez öngyilkos lépés lenne.
Mit tehetnék, hogy legalább magamat megmentsem?Pl.elgondolkozom a fenti cikken...

Erdős Lívia 2007.06.25. 15:09:20

Egyébként a fodrásznak nem kell tartani a multiktól ;)), a gyári munkást meg ők alkalmazzák. (Vagy az megy el a gyárba a szalag mellé, aki nem tud megélni a mezőgazdaságban ;)) Gyári munkásnak lenni nem lehet életcél, de a földet lehet szeretni, és a termesztést is.

Szerintem jóval fontosabb a gross national happyness mint a gdp. A vidéket óvni kell, mert hova vonul majd vissza, hova menekül a városokból az a sok kimerült ember ;))))

Ami a génmanipulált dolgat illeti, még nem tudni róluk semmit, főleg az újabb dolgokról. Ráadásul hosszú távon káros lehet mert uniformizál, ha kizárólagosan terjed el és kiszorít minden mást, ami kevésbé gazdaságosnak tűnik, vagy amit kevesebb lobby kísér.

Na ezért fontos a tudatos fogyasztó, aki talán egy szeletkéjét életben tarthatja a diverzitásnak és az ép, természetes környezetnek.

Te is tudod, hogy már a tenyésztett állatoknál is az a helyzet, hogy egyre érzékenyebbek a betegségekre, antibiotikumozni kell őket stb. A természet által kreált dolgok nem tűnnek olyan tökéletesnek, de rezisztensebbek, nem véletlenül kell mindig visszanyúli az "eredetihez" ha az még megvan. Talán azt is tapasztaltad már hogy a tökéletesnek látszó nagy gyümölcsök milyen ízetlenek.
A génmanipuláció biztos hatékonyabb, mint a tenyésztés, de attól még emberi léptékkel követhetetlenek a következményei, és súlyos beavatkozás a természetbe. Hallottál már az agárrégészekről? Azért vannak, hogy felleljék a már kipusztult élelmiszer növények dns-t, mert egy-két évtized és a jelenleg termelt növények egy része túlzottan elkorcsosul az agyontenyésztéstől. Ezért vagy konzerváljuk, megőrizzük a régit vagy marad a totális génmanipuláció, ami szerintem veszélyes műfaj. Tudom, sokan azt mondják nincs rá bizonyíték, de az ellenkezőjére sem lehet még. És szerintem ha a normál dolgokat kiszorítja az nagy veszteség. Minden egyes faj eltűnése nagy veszteség. Figyelem felkeltéssel kell megelőzni. A fogyasztót pedig nevelni kell.
Hogy milyen ruhát hordassz az mindegy, legrosszabb esetben gombát kapsz, ha nem elég szellős ;))az már nem mindegy hogy úgy cserzik-e e bőrt, hogy közben kipusztul egy folyó élővilága... Kis szorgos kínaiak varrják, amiben járunk elég kis pénzért mert ott még nem fogyasztanak olyan mértékben mint itt. De fognak majd ott is...

Hogy hol pöfékel az a gyár az is mindegy...lehetőleg ne túl közel...Az nem mindegy, hogy hány ember él segélyen, vagy keccsol egész életében szalag mellett, esetleg egy gép előtt.
;))

Gyuri 2007.06.25. 15:28:23

A Lívia által leírtakkal értek egyet. Az élő vidék megtartása fontos a társadalomnak, még ha nem is fogja ezt fel mindenki. Ez pedig pénzbe kerül a társadalomnak. A paraszti életforma egy pozitív értelemben véve földhözragadt, vagy inkább két lábbal a földön járó szemléletet tart fent a társadalom egy szegmensében. A parasztember autonóm személyiség, nem szövegelésből él, pontosan tudja, hogy a döntéseinek, tetteinek visszavonhatalan materiális következménye van. Ezért is kár segélyezni ahelyett, hogy a termelői ár + tisztes haszon érvényesülését biztosítanák a hazai vagy európai piacon. Nem városi értelmiségiként, hanem paraszt nagyszülők leszármazottjaként gondolom ezt. Miért ne lehetne védővámokat alkalmazni a mezőgazdaságban? Ezek lehetnének EU szintűek is. Ki kérdezett meg minket arról, hogy támogatjuk-e a WTO politikáját? Márpedig, merem mondani, ez húsbavágóbb kérdés, minthogy melyik 4 évben van jobb- vagy baloldali kormány.

Darmol 2007.06.25. 15:30:00

Ahhoz, hogy a problémáról érdemben beszéljünk, alapvetően szögezzünk le néhány tényt:
Először is a nevezetes Monsanto kukoricamoly rezisztens kukorica fajtájával kapcsolatban:
- a fajtájának Magyarországon nincs létjogosultsága, hiszen Magyarországon a kukoricamoly nem őshonos
- a _független_ vizsgálatok szerint a GM és nem GM terméshozamban nincs számottevő különbség, a nagyobb terméshozamot csak a Monsanto és az általa pénzelt kutatások állítják, létjogosultsága tehát ebben sincs
- a Monsanto minden független vizsgálat elől elzárkózott, miután kiderült, hogy igen súlyos hosszú távú egészségkárosító hatásai vannak a \"remek\" termékének, és csak úgy hajlandó vetőmagot adni vizsgálatokra, ha előtte rögzítik hogy semmilyen negatív hatást nem említenek a kiadott eredmények
- A cikkben tárgyalt vetőmag hegemóniára való törekvés természetesen valós. Még szép hogy próbálják kiszorítani versenytársaikat. Ennek legegyszerűbb módja ha egy ideig áron alul adnak vetőmagot, aztán emelhetik az árakat a csillagos égig ha nincs más. Mindenki ezt csinálja.

Én alapvetően nem vagyok GM ellenes, hiszen ez a szakmám. A GM nem hülyeség és általánosságban a nagyipari élelmiszertermelés sem az. Természetesen mindenki azt eszik amit akar.
Problémák viszont léteznek, és sajnos a helyzet ugyan az, mint ami a dohányzással kapcsolatban volt annak idején. Az érdekelt cégek bármi áron titkolni akarják a káros hatásokat.
A GM növényeket és alkalmazhatóságukat megfelelő törvényi szabályozással kell ellátni. Pl.:
- az említett kukorica termőmag forgalmazásának legyen feltétele, hogy a kukoricafajta ne legyen képes génátvitelre más fajta kukoricával.
- biztosítsanak korlátlan mennyiségű vetőmagot bármilyen kutatóintézet részére és a készített tanulmány lehessen hozzáférhető
Aztán ha a kukoricakonzerven az áll, hogy \"vigyázat, májkárosodást és agydaganatot okoz\" és ennek ellenére meg akarja enni valaki, akkor hajrá.
Persze a fentiek csak a számunkra orrunk előtt lévő problémák.
A helyzet az, hogy egyik nagy céget sem érdekel semmi más, csak a profit bármi áron, még akkor is ha közvetve sok-sok embert károsítanak meg. Pedig ha ugyanezek a nagy cégek az amúgy hatalmas profitjuk egy részéről lemondanának azért hogy ne szivassanak meg másokat, még akár működhetne is a dolog. Persze ez a \"segítsünk másokon, ismeretleneken\" nyilvánvalóan sosem fog bekövetkezni, hiszen akkor nem futná a harmadik óriásjachtra bizonyos embereknek, ami azért durva lenne. Helyette marad a képmutatás, és a kistermelők harca, akik szeretik azt amit csinálnak (mezőgazdaságban máshogy nemigen maradnak meg emberek) ergo a jó minőségű árura törekednek, a mamutcégek ellen, akik a mennyiségre és a profitra törekszenek. A piacon értelemszerűen mindkét résztvevőre szükség van, de a mamutcégek mohóságát nehéz visszaszorítani és igazából ők azok akik veszélyeztetik az egyensúlyt.


zsolt 2007.06.25. 16:33:06

Szerintem az igazság valahol a kettő közöt van. Bové-nak abban biztosan igaza van, hogy a génmódosítás nem tesz jót az egészségnek, de pl. az agyonvegyszerezett élelmiszer sem. A kevésbé fejlett országokból behozott olcsó termékek sokszor rendkívül toxikusak (meg néha a hazai is). Az ilyesmit szigorúan kellene szankcionálni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ma már senki sem lehet önellátó, hacsak nem tud pl. mosógépet fabrikálni magának. Természetesen saját maga bányászta bauxitból (meg satöbbiből). Gazdaságosan termelni pedig nem lehet kis parcellákon. Akinek kevés földje van, csak úgy tud megélni, ha együttműködik a többi hasonló termelővel. Ezt hívhatjuk farmgazdaságnak, vagy akár szövetkezetnek is. Az sem jó, ha a termékek ára nagyon magas, amiból a gazdák remek gépeket, vegyszereket, meg jakuzzit vehetnek, csak a vásárlók nem tudják megfizetni. És ugye, ha nagyon termelékenyek, akkor hogyan értékesítik a felesleget? Mi lenne, ha az adott területen viszonylag kevesebbet termelnének, kevesebb vegyszerrel és ehhez kapnának szubvenciót, de csak ha a támogatást levonják az eladási árból? Így talán egy alacsonyabb szinten lehetne biztosítani a folyamatosságot. Az igaz, hogy a multik kicsivel rosszabbul járnának ...

nad 2007.06.25. 21:05:14

Bill Dauterive:
"Meg akartok dogleni negyven-keves evesen a higienias viszonyok es az altalanos szegenysegbol fakado korhazhiany miatt (nem veletlenul tilos haztajon disznot vagni nyugaton)?"
Emmegmost hogyan jön ide. Vagy arra akarsz utalni, hogy senki ne maradjon falun, mindenki költözzön a városba? Jólvan...

"Akartok sielni menni telen?"
"Szeretitek a mangot?"
Demagógia kurzus?

"Bove egy zavarosfeju forradalmar, hasonloan zavarosfeju kolkoknek."
Nem kell vele egyetérteni. Én sem értek vele egyet mindenben. Viszont egyáltalán nem zavarosfejű. És nem is forradalmár. Egy politikus. Pont.

"Konnyu a multikat szapulni, most epp ok az aktualis nagygonoszok, pedig semmi mast nem tesznek, mint kiszolgaljak az emberiseg termeszetes igenyeit, meghozza egeszen hatekonyan."
Két gond is van ezzel a gondolattal: az igények korántsem természetesek. Azokat bizony gerjesztik. A másik pedig a hatékonyság: miben is méred le ezt? Gazdasági eredményben? GDP-ben? Profitban? Vagy számba veszed az externáliákat?

"Az arkiegeszites megszuntetese melletti allasfoglalas lenne az egyetlen olyan mod, ahogy Bove meggyozne rola, hogy nem kizarolag a sajat (meghaladott) eletmodjanak a vedelmeben harciaskodik, hanem egy altalaban igazsagosabb piaceban."
Az árkiegészítés megszüntetését bizony ő is mondja. Idézem: "Nem hiszem hogy a támogatásokra szükség volna, ha a termelők megkaphatnák az előállítás költségét a piacon." És utánna a magyarázat. Van még kérdés?

"O viszont nem hisz a piacban, de persze alternativaja nincs (na nem mintha rohannek kiprobalni, ritkan szoktak mukodni ezek a nagy tarsadalmi kiserletek, a vege altalabn sokmillio hulla)."
Nem a piaccal van a gond, hanem azzal, ahogyan az működik. Pl. miért kell Afrikában kukoricát termeszteni? Miért kell Argentínából Európába csirkét behozni? Stb.

"A kisparasztok kora lealdozott, mintahogy manufakturakat sem alapit mostanaban epeszu ember."
Aha, akkor ezt magyarázd meg légyszi: totalcar.hu/magazin/hirek/?main:2007.06.25.&317750
Vagy az Andrássy-n nyílt manufakturális "multi" hazai bejövetelét. Bizosan ők sem épeszűek. :D


"Ha olyan veszelyesek a multik altal termelt kajak es azokat eszi a lakossag elsopro tobbsege, akkor hogy lehet, hogy a nyugati vilagban folyamatosan no a varhato atlagos elettartam?"
Talán mert nincs közte ok-okozati összefüggés ilyen szinten. Meg fejlődik az orvoslás. De pl a szójaallergia szerte a világon nő. Általában az allergia is. Ma már egy pirula, és azt hisszük, hogy minden rendben. Ugye?

fidusz 2007.06.26. 07:47:11

\"A másik pedig a hatékonyság: miben is méred le ezt? Gazdasági eredményben? GDP-ben? Profitban? Vagy számba veszed az externáliákat?\"

NAD, ne akarj már tőle olyan túl sokat elvárni! Gondolod, hogy ismeri azt a kifejezést, hogy \"externáliák\"? ;)

Bové: \"A mezőgazdaságban a szabad piac káros\"

Az a gond, hogy amit Bové szabad piacként emleget, nem is szabad piac. Sőt, nem is piac. Ott ahol hatalmas termelői támogatások vannak, adókedvezmények, ahol a kormány háborút indít, hogy a cégei rátehessék a kezüket az erőforrásokra (olaj), ott ahol a fogyasztók döntéseit a reklámok határozzák meg, ott ahol az élőlényeket vagy az évezredeken át örökölt tudást szabadalmak védik, az nem szabad piac.

\"kukoricamoly rezisztens kukorica\" - na, itt már az elnevezés is hazugság. A Mon810 és az egyéb Bt-kukoricákat nem rovarrezissztennek kellene hívni, hanem rovarölő (gyilkos) kukoricának! Hiszen ezek a génpiszkált kukorica fajták rovarölő mérget termelnek. A Mon810 éppenséggel 1-2000x többet, mint amennyit egy vele azonos hatasú permetezőszerből egy hektárral ki szabad juttatni. (Ld. Szákáts és Dravas és kollégái kutatási eredményeit).

Lívia: \"Ami a génmanipulált dolgat illeti, még nem tudni róluk semmit\"

Hát, azért most már lassan lehet tudni róluk valamit. És az a kevés, amit a _független_ kutatások mutatnak, éppen elég aggasztó!

\"
Szerintem jóval fontosabb a gross national happyness mint a gdp.\"

:))) Ez nagyon tetszett!

Dejvu 2007.06.26. 13:44:36

Luzsik 2007.06.25. 12:00:58:

A lengyel szolidaritás, 68 vagy 56 tulajdonképen az volt.

JohnnyWeiss 2007.06.26. 15:28:19

Én NAD-al gondolataival teljesen egyetértek

Amit meg lehet termelni itthon sokkal jobb minőségben, mint más kontinenseken, azt minek importálni? 10 éve olyan finom paradicsomot, meg paprikát, stb-t... ettem. Ma meg már szinte csak a színe alapján tudom megkülönböztetni, hogy melyik a paprika és melyik a paradicsom, mert ízre majdnem ugyanaz.

Sajnos viszont sokan úgy vannak, hogy kénytelenek megvenni a szar élelmiszert olcsón, mert nincsen pénzük minőségi termékekre. Én sem tehetem meg, hogy bio kaját veszek nap mint nap, de azért igyekszem tudatosan vásárolni.

JohnnyWeiss 2007.06.26. 15:31:22

Én NAD-al gondolataival teljesen egyetértek

Amit meg lehet termelni itthon sokkal jobb minőségben, mint más kontinenseken, azt minek importálni? 10 éve olyan finom paradicsomot, meg paprikát, stb-t... ettem. Ma meg már szinte csak a színe alapján tudom megkülönböztetni, hogy melyik a paprika és melyik a paradicsom, mert ízre majdnem ugyanaz.

Sajnos viszont sokan úgy vannak, hogy kénytelenek megvenni a szar élelmiszert olcsón, mert nincsen pénzük minőségi termékekre. Én sem tehetem meg, hogy bio kaját veszek nap mint nap, de azért igyekszem tudatosan vásárolni.

ic 2007.06.27. 10:00:06

Kicsit hosszu, de egy hasonlo tortenetet ir le a cikk, mint ami a genmod. novenyekkel tortenik. biology.plosjournals.org/perlserv/?request=get-document&doi=10.1371/journal.pbio.0050193
Roviden: valaki eszreveszi 97-ben, hogy a polikarbonat muanyagok (milliardos uzlet) egyik osszetevoje mar igen kis mennyisegben karos. Azota a vegyi cegek folyamatosan "fuggetlen" intezetekkel probaljak az ellenkezojet allitani. Erdekes modon az egyetemekrol erkezo elemzesek azt mutatjak, hogy karos, a "fuggetlenek" meg azt, hogy nem. A cikk azert is erdekes, mert az is latszik mar, hogy az elmult 10 evben, milyen torzitasokat vegeztek a multik altal penzelt intezetek a kiserletekben.
Ebbol is latszik, hogy a piac orientalt kutatas egy szinten tul lazalom... es mennyire szukseg van az allam altal mukodtetett valoban fuggetlen szervezetekre.

schultze · http://inglobwetrust.blog.hu 2007.06.27. 14:39:35

az ilyen csávókat nem lesittelni kéne, hanem közmunkára kényszeríteni valami multinál. találja meg, hogy hol az a folyamat, vagy az a pozíció, aminek betöltése erkölcstelenné tesz, ahol az emberek szándékosan rosszat terveznek az emberiségnek.

Bill Dauterive 2007.06.28. 15:26:19

NAD

Az nem a vedovamok elleni kiallas, hogy azt mondom, hogy ne tamogassunk, de vedhessuk a piacunkat, ezt csak olyanok mondjak, akiknek fogalmuk sincs a vilagpiacok mukodeserol.

Tovabba, ha kulfoldon olcsobban termelnek paradicsomot, akkor en (engedtessek meg) kulfoldrol fogom a paradicsomot venni, majd a jovoben tessek a magyar gazdanak jobban iparkodnia es nagyon nem kene mestersegesen, kivulrol belepofaznia ebbe az allamnak. Abban, amit en csinalok is versenyeznem kell, nemcsak a nyugatiakkal, de a keletiekkel is es ez igy van rendjen.

Bovenak fogalma sincs mirol beszel, abszolut zavaros, versenyellenes szemleletet kepvisel, marpedig aki nem fundibalos lozungokbol gyujti az ismereteit, tudja hogy verseny nelkul sem piac, sem hatekony kereskedelem, kb erre vilagitott ra a letezo szocializmus.

Bill Dauterive 2007.06.28. 15:42:25

Az a vicc, hogy tudni mit jelent az externalia azt is jelenti, hogy abban a kontextusban, ahogy itt, fel sem vetem. Lasd kozepiskolai mikro konyv.

Majd mindjart kiderul itt a fundibalos hippikrol, hogy mind a kozgazra jartak es nem csak az externaliak kifejezest hallottak valamelyik lobogohaju hordoszonokuktol.

Jules 2007.06.28. 17:37:16

Hahó,
Bové sok mindent mond sok mindent állít, és lehet, hogy néha tényleg zavaros. De néhány dolog azért elgondolkodtató.
Beszélünk a verseny, meg a piac mindenhatóságáról, és elfelejtjük, hogy ezek már a középsulis mikrokönyvben is olyan kitételekkel szerepeltek, hogy tökéletes verseny csak homogén termékek, és teljes informáltság esetén valósul meg.
Ahol egy piacot 4, 5 -teljesen mindegy hány, de kevés számosságú- multi alkot, ott nincs tökéletes verseny. Ezért aztán léteznek a verseny tiszta, etikus voltára figyelő versenyhivatalok a fejlett államokban. Ez persze kevés hatalmat jelent egy világon mindenütt jelen lévő multi fölött.
Elvileg persze hatékonyságot, és a fejlődő országoknak nagyobb megrendeléseket, így jobb életet hoz a WTO által képviselt kereskedelem liberalizáció.
Azonban az is látszik, hogy ez érdeksérelmek nélkül nem megy, és az is többé-kevésbé igaz, hogy egy szabályozott világból megyünk egy szabályozatlanba (ez persze így túl fekete-fehér).
Szóval megoldásként javaslom egy olyan, világszinten ügyködő versenyhivatal felállítását, amely elfogadva a kereskedelemliberalizáció előnyeit, arra koncentrál, hogy tisztességtelen versenyelőnyhöz, monopolisztikus viselkedéshez (ne feledjük, a monopolium hagyományosan ugyanúgy nem hatékony, mint a most drágán termelő gazdák) se vezessen ez a nagy piacnyitás. A WTOnak egy kis hatalmi ellensúlyt, a liberalizációtól félőknek kis szabályozottságot, mindenkinek pedig a rég vált hatékony termelést hozná.
J.

E. 2007.06.28. 18:06:14

PBERG, egyetertek, en Angliaban elek egy jo ideje, es meg nem ettem itt normalis gyumolcsot vagy zoldseget. Komolyan mondom, ezeknek fogalmuk sincs, miylen egy igazi jo paradicsom, vagy szolo! Olyan sapadt es izltelen-szagtalan paradicsomokra kialtanak fel, hogy jajjjj milyen finom es szep, hogy neha sirhatnekom tamad tole! Ja, es BILL DAUTERIVE, a legnagyobb tisztelettel megjegyeznem, a nyugati vilagban tuti, hogy nem a genmanipulalt ill. nagyuzemben gyartott elelmiszernek koszonheto a magasabb varhato elettartam...

E. 2007.06.28. 18:40:25

Es csak meg egy aprosag, szinten BILL DAUTERIVE hozzaszolasaval kapcsolatban. Azt irod: "Tovabba, ha kulfoldon olcsobban termelnek paradicsomot, akkor en (engedtessek meg) kulfoldrol fogom a paradicsomot venni, majd a jovoben tessek a magyar gazdanak jobban iparkodnia..."
Azt hiszem, a vita nem errol szol. A Bove mellett szolok eppen arra probaljak felhivni a figyelmet, hogy a minoseget nem lenne szabad alarendelni az anyagi erdekeknek. Es bizony ha a magyar gazda a otthon a piacon szep, egeszseges es joizu elelmiszet arul, valamivel tobbert, mint amiert multik adjak a silany importarut, en ha csak tehetem, megfizetem a kulonbseget, mert a magyar gazda igenis jobban "iparkodott", es jobb minosegu arut allitott elo. Egyebkent a falusi disznovagasrol csak annyit, hogy affelol azt hiszem, sokan kezeskedhetunk, hogy a legtobb esetben ezerszer megbizhatobbak a falusi disznovagasbol kikerulo hentesaruk, mint nagyuzemben keszult hasonmasaik. (Tapasztalatbol mondom.) Es ez sajnos igaz az elelmiszeripar legtobb agazatara, bar ezzel nyilvan nem mondtam semmi ujat.

nad 2007.06.29. 00:00:08

Bill Dauterive:

"Az nem a vedovamok elleni kiallas, hogy azt mondom, hogy ne tamogassunk, de vedhessuk a piacunkat, ezt csak olyanok mondjak, akiknek fogalmuk sincs a vilagpiacok mukodeserol."
Vagy éppen fogalmuk van. Köszönő viszonyban sincs a "szabad" piaccal az, ami most van világpiac címszó alatt. Rettenetesen torz minden.
A mezőgazdasági termékek jelentős részét világpiacon (pláne ezen, ami most van) egy sor ok miatt nem lenne szabad forgalmazni a jelenlegi rendszerben. Pl. ugyanaz a fajta kukorica (és egy cég kezében a vetőmag), kvázi "szabványként", figyelembe véve az ökológiai, klimatikus, talajtani, kultúrális, stb hatásokat, a tőke mennyiségét, gépesítést, élőmunkát, stb nem lesz mégsem ugyanaz, mégis, az árral hasonlítják össze, mint egyetlen paraméterrel. Nonszensz! És az előbb felsorolt hatások, feltételek mind másfajta járulékos dologgal járnak (externáliák, ugye), plusz a nevetséges tízezer kilométerekre fuvarozás, aminek a tényleges költségét majd csak az unokáink fogják megfizetni... Nem fenntartható.

"Tovabba, ha kulfoldon olcsobban termelnek paradicsomot, akkor en (engedtessek meg) kulfoldrol fogom a paradicsomot venni, majd a jovoben tessek a magyar gazdanak jobban iparkodnia es nagyon nem kene mestersegesen, kivulrol belepofaznia ebbe az allamnak."
Nem is feltétlenül az államnak kell belepofáznia, te is beláthatnád, hogy ami itthon is megterem, jó minőségű, tájfenntartó, népességmegtartó, stb, az neked is jó.

"Abban, amit en csinalok is versenyeznem kell, nemcsak a nyugatiakkal, de a keletiekkel is es ez igy van rendjen."
De miben is versenyzel? Hogyan lehet alacsonybb árat elérni mezőgazdasági terméknél? Hatékonyság, klimatikus és ökológiai okok, (állami) támogatás. Eddig csak a 3.-ról volt szó. Nem szereti senki. A 2.-ról nem beszélnek sokat (max a cukornál). Az elsőt pedig nagyon félre lehet érteni (lásd, mi a hatékony egy részlegesen megújuló erőforrással - talaj, ember, stbstb - kapcsolatban). Nincs végiggondolva.

"Bovenak fogalma sincs mirol beszel, abszolut zavaros, versenyellenes szemleletet kepvisel, marpedig aki nem fundibalos lozungokbol gyujti az ismereteit, tudja hogy verseny nelkul sem piac, sem hatekony kereskedelem, kb erre vilagitott ra a letezo szocializmus."
A kérdés, hogy milyen szinten van a verseny. Mit is versenyeztetünk a mezőgazdasági termékeknél? A támogatást, mint jelenleg? Abba tönkremegy a megújuló biológiai (ökológiai, emberi) forrás.

aladdin 2007.06.29. 16:48:34

Jó az oldal, köszi!
Bové for president!

Jules 2007.07.09. 08:47:33

E.-re, gondolatot folytatva: lehet, hogy én nem értem a világot, de azt például tényleg nem tudom, hogyan lehet a dán sertéshús, ideszállítással együtt olcsóbb nálunk, mint a magyar. Csak arra tudok gondolni (pozitív megközelítés), hogy a dán gazda ügyesebb (jobban iparkodott, idézve Bill Dauterive-t), ami lehet azért, mert jobb infrastruktúrában, és jobb intézményrendszerben dolgozik. Vagy arra tudok gondolni (negatív megközelítés), hogy a nagy szupermarketláncoknak velük van szerződésük, és ők se olyan boldogak, hogy ennyiért vesztegetik árujukat, de abban bíznak, hogy így az új EU tagállamok piacán a konkurencia kivéreztethető, és azután majd csak emelhetnek már ők is árat, hogy egy kicsit jól járjanak.
Az a baj, hogy ezt a viselkedést összekeverjük tisztelt David Ricardo, néhai angol közgazdász kompetitív előnyökre épülő, a kereskedelmet ösztönző elméletével (nagyon rövidítve: ott készítsenek bort, ahol arra megvan az adottság, tudás, és ott ruhát, ahol ahhoz értenek, majd a bortermesztő vegye meg a ruhát, a ruhakészítő a bort, és mindenki jól jár). Nekem aztán ne mondja senki azt, ismerve az EU, és tagállamai agrárpolitikáját (szubvenciók, vámok, mennyiségi, és területalapú támogatások), hogy itt egy kicsit is szóba jöhetnének a kompetitív előnyök.
A disznótorosból, meg nem kérdés, csak azt eszem, amit én csinálok. :))

paloczy · http://paloczy 2008.02.12. 22:30:36

magyar feldolgozoipar nics ez által mezőgazdaság sincs ez volt a cél még 2o év kel hogy elérjuk a 2o evel ezelőtit gratula politika nekunk egy 5omillos országot kelene eltartani adotságaink alapján